Utazás
A jövő gasztronómiája – terítéken a mesterséges intelligencia


Az adatközpontok már a spájzban vannak…
2026-ban nem múlhat el nap anélkül, hogy ne kerülne szóba a mesterséges intelligencia. Nem csak azért, mert korunk egyik legnagyobb vívmánya, hanem azért is, mert életünk majdnem minden területére kiterjedve hasznosítható. Ez van, akinek tetszik, van, akinek kevésbé, és vélhetően utóbbiak vannak többségben, ami teljesen érthető annak tükrében, hogy önként fosztjuk meg vele magunkat az empirikus gondolkodás képességétől, hogy valóban elveheti a munkánkat, és hát ott vannak a posztapokaliptikus sci-fik is, amik egy gépek uralta világot vizionálnak számunkra. És tegyük hozzá, a mesterséges intelligencia valóban egyre nehezebben tartható kordában, amit már a nagyvállalatok is tényként kezelnek, épp mi ne aggódjunk?
Abban viszont egyetérthetünk, hogy jó kezekben igenis van létjogosultsága az MI-nek, a fejlődést pedig - már amennyiben valóban előremutató és hasznos - nem szabad megállítani. Gondoljunk csak Thomas Edison és Nikola Tesla „harcára”, ami arról szólt, hogy az egyenáram vagy a váltóáram legyen-e a világ elektromos hálózatának alapja. Kezdetben Edison mögé sorakoztak fel a befektetők, amihez hozzájárult a megszokás és a Tesla ellen indított lejáratókampány, azonban Tesla tervei alapján megépült a világ első nagy váltóáramú vízerőműve, ami végleg eldöntötte a kérdést. Ezzel csupán arra célzunk, hogy igazán jó dolgok is kisülhetnek abból, ha nyitottak vagyunk az újításra, megtartva egy létező, jól működő rendszer alapjait. Ilyen az évezredek óta fejlődő gasztronómia, és az újonnan képbe kerülő mesterséges intelligencia kapcsolata is, ami tökéletes elegyet alkothat a jövő ízeinek formálásában, sőt ennél sokkal fontosabb aspektusokban is.
Kezdjük azzal, hogy a hagyományos receptfejlesztés évszázados kísérletezésre épül, az MI ezzel szemben molekuláris szinten elemzi az összetevők vegyületeit. Olyan alapanyagokat képes a technológia egymásra hangolni, amelyekről emberi elme sosem gondolná, hogy illenek egymáshoz, mint például a csoki és a kéksajt, vagy a kávé és a fokhagyma speciális kivonatának kombinációja. Az algoritmusok pillanatok alatt modellezik, hogyan harmonizálnak a textúrák, az illatok és az ízjegyek, de ami még ennél is menőbb, hogy személyre szabott „DNS-menüt” gyárthat. Nemcsak arról van szó, hogy az ízlésünkhöz igazítja az ételt, képes az okoseszközeink adatai (alvásminőség, pulzus, vércukorszint, vitaminszint) alapján összeállítani egy kvázi tökéletes étrendet. Egyrészt a preferenciához illő ízek jönnek létre, másrészt az MI néhány másodperc alatt generálhat az egyéni diétára és allergiára szabott ételeket.
Egy MI által vezérelt sütő vagy bármilyen, a rendszerbe iktatható konyhai eszköz ezredpontossággal képes tartani a hőmérsékletet és a sütési időt, így a minőség konzisztensen garantálható. A séfek válláról nagyban leveszi a terhet a metódus, cserébe viszont megmarad a kreativitás, a koncepció és az a plusz, amit a tehetség és az emberi kezek adnak hozzá a végeredményhez. Botorság lenne azt gondolni, hogy egy Michelin-csillagos séfnek nem lehet újat mutatni, a legnagyobbak minden pillanatban keresik azokat az új módszereket és megoldásokat, amivel tökéletesíteni lehet a konyha művészetét. A molekuláris gasztronómia egyébként sem új keletű hóbort, 1988 óta létező fogalom, ráadásul egy magyar származású fizikus, Kürti Miklós nevéhez köthető. Ő volt az, aki Hervé This francia kémikussal prezentálta a fizika és a kémia szerepét a sütés-főzés folyamatában.
És van még egy pont, ami talán a legfontosabb a témában. Hiába a zero waste-forradalom, a globális éves élelmiszer-fogyasztásunk harmada még mindig pazarlás, viszont az MI ezen a téren is segítségünkre lehet. A rengeteg adat alapján előrejelezheti a vendégforgalmat, az időjárást és a szezonalitást, így az éttermek pontosan annyi alapanyagot tudnak rendelni, amennyire szükség van. Az algoritmusok segítenek abban is, hogy a zöldség- és húsmaradékokból új, prémium minőségű alapanyagokat vagy szószokat kreáljanak a séfek, ami napjaink konyhai irányvonalához tökéletesen konvergál. Összességében a környezetvédelem, az éttermek, a vendégek és a fogyasztók is win-win szituációba kerülhetnek az MI és a gasztronómia egyre szorosabbá váló kapcsolatával.
A legszebb az egészben pedig az, hogy a mesterséges intelligencia ebben a formában nem helyettesít, csupán fűszerként kiegészít, miközben a séfek által megteremtett művészi érték sem lesz kevesebb.

Utazás
5 program a digitális detox jegyében, amit semmiképp se hagyj ki, ha ősszel Badacsony környékén jársz – Balaton Challenge 5. rész

Tech
5 hétköznapi helyzet, amikor aranyat ér egy profi fotósmobil
Tényleg kevesebbet fogyaszt az autó tempomattal?
A tempomat kényelmesebbé teszi az autózást, de vajon üzemanyagot is spórol? A válasz attól függ, milyen úton és hogyan használjuk.
Megmutatjuk az összes eddigi James Bondot - Robert Pattinson lesz a következő
Állítólag már hivatalosan is felajánlották a szerepet Aaron Taylor-Johnsonnak. Valóban ő a legjobb választás? És kiket követhet?
Hivatalos: Robert Pattinson az új James Bond!
Öt év várakozás után eldőlt, ki követi Daniel Craiget James Bond szerepében. Az Amazon MGM Studios hivatalosan is bejelentette az új 007-es ügynököt.
300 ember haláláért felel a világ legvérengzőbb krokodilja
Gustave állítólag több száz emberrel végzett Afrikában. A hatalmas krokodilt hiába próbálták elfogni, később pedig nyoma veszett.
5 program a digitális detox jegyében, amit semmiképp se hagyj ki, ha ősszel Badacsony környékén jársz – Balaton Challenge 5. rész
Németh Bálint telefonmentes kihívásra vállalkozik Badacsony környékén. Nézd meg, mit tartogat az őszi Balaton a Balaton Challenge új részében!
8 titokzatos hely, ahová nem lehet csak úgy elutazni
Vannak helyek, ahová a pénz és a repülőjegy sem elég. Nyolc különleges úti célt mutatunk, ahol szigorú szabályok állják a turisták útját.







