Mégsem annyira káros a képernyőidő a gyerekekre?

A telefon, a videójáték és a YouTube könnyen megkapja a maga részét a kritikából, ha a gyerekek fejlődéséről van szó. A túl sok képernyőidőt számos problémával hozták már összefüggésbe, ezért nem meglepő, hogy sok szülő számára szinte egyenlőségjel került a képernyő és a káros hatások közé. Egy nagyszabású, hosszú távú kutatás azonban arra jutott, hogy legalább az agy szerkezeti fejlődését nézve ennél jóval árnyaltabb a helyzet.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a digitális média használata a gyerekek agyának fejlődésével. A kutatás az amerikai Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) Study adataira épült. A kiinduláskor 6469, átlagosan 9,9 éves gyerek felelt meg a vizsgálat feltételeinek, fejlődésüket pedig négy éven keresztül követték. A résztvevők rendszeresen beszámoltak arról, mennyi időt töltenek közösségi médiával, videójátékokkal, illetve tévé- és videónézéssel, miközben MRI-vizsgálatokkal is követték az agyuk változásait.

Nem látszott a várt káros hatás

A kutatók elsősorban az agykéreg felszínének, a csíkolt testnek és a kisagynak a fejlődését vizsgálták. Az elemzésben több olyan tényezőt is figyelembe vettek, amely befolyásolhatja az eredményeket, köztük a társadalmi-gazdasági hátteret és a kognitív teljesítménnyel összefüggő genetikai adottságokat.

Az eredmények alapján a tévé- és videónézés, a videójáték és a közösségi média használata nem változtatta meg érdemben az agykéreg vagy a striatum fejlődését a vizsgált négy év alatt.

A kisagynál már találtak eltéréseket. A több videójátékkal töltött idő nagyon enyhe térfogat-növekedéssel, a közösségi média intenzívebb használata pedig enyhe csökkenéssel függött össze. Ezek a hatások azonban kisebbek voltak annál a küszöbnél, amelyet maguk a kutatók érdeminek tekintettek. A közösségi média esetében a négy év alatt felhalmozódó különbség is nagyon kicsinek bizonyult.

Ez azért fontos, mert a kutatás nem egyszerűen két különböző gyerekcsoport agyáról készített pillanatfelvételt. Ugyanannak a korosztálynak a fejlődését követte éveken keresztül, így jobban megmutathatta, hogyan alakulnak ezek az összefüggések az idő múlásával.

Ettől még nem mindegy, mennyit ülünk a kijelző előtt

Az eredményekből ugyanakkor hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a korlátlan képernyőhasználat teljesen veszélytelen. A vizsgálat meghatározott agyi struktúrákra koncentrált, így nem ad választ arra, hogyan hat a digitális média például az alvásra, a mentális egészségre, a fizikai aktivitásra, a figyelemre vagy a társas kapcsolatokra.

A kutatásnak további korlátai is voltak. A képernyőidőt önbevallás alapján mérték, a kérdőívek pedig nem rögzítették megfelelő részletességgel például azt, hogy a gyerekek a nap mely szakában használták az eszközöket. A videójátékok műfajai között sem tettek különbséget. Márpedig aligha mindegy, hogy valaki pontosan mit csinál a képernyő előtt.

Különösen a közösségi média érdemel további figyelmet. Bár az ott kimutatott kisagyi változás csekély volt, a kutatók szerint a fejlődési trend a vizsgálat későbbi szakaszában gyorsult. Emiatt hosszabb utánkövetést tartanak szükségesnek.

A tanulmány legfontosabb tanulsága így nem az, hogy ideje elengedni minden képernyőidővel kapcsolatos aggodalmat. Inkább az, hogy a „képernyő károsítja a gyerekek agyát” típusú kategorikus kijelentések mögött jelenleg nincs olyan egyszerű bizonyíték, mint azt elsőre gondolhatnánk. A digitális média hatásánál nemcsak az számíthat, hány órát töltenek vele a gyerekek, hanem az is, hogy mit csinálnak ezalatt, és mi marad ki miatta az életéből.