Kiborg csótányok menthetik meg a romok alatt rekedteket

Egy összeomlott épület romjai alatt néhány centiméteres rés is elválaszthatja a mentőcsapatot egy sérülttől. Ausztrál kutatók ezért egészen szokatlan segítőket toboroznának: óriáscsótányokat alakítottak apró, távirányítható „mentősökké”, amelyek kamerát és akár gyógyszert beadó eszközt is magukkal vihetnek.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A University of Queensland és a University of New South Wales kutatói az ausztrál rinocéroszcsótányt (Macropanesthia rhinoceros) választották. Nem véletlenül: a faj példányai akár 84–87 milliméter hosszúak és 34–40 grammosak lehetnek, így jóval nagyobb terhet képesek cipelni, mint a korábbi hasonló kísérletekben alkalmazott rovarok.

A kutatók Paraborgnak nevezték el a rendszert. Céljuk, hogy a kiborg rovarok egy földrengés vagy épületomlás után olyan szűk és veszélyes helyekre is eljussanak, ahová ember, mentőkutya vagy hagyományos robot nem fér be.

Elektromos impulzusokkal irányítják őket

A csótány maga nem robot. Élő állatról van szó, amelyre eltávolítható elektronikai rendszert szerelnek. Az irányításhoz elektródákat helyeznek az állat csápjaiba és a potroh végén található érzékelőszervekhez. A csápok elektromos ingerlésével a kezelő fordulásra késztetheti a rovart: a bal csáp stimulálása például jobbra tereli. A hátsó érzékelőszervek ingerlésével pedig gyorsabb mozgás váltható ki.

Ez nagy előnyt jelenthet a hagyományos miniatűr robotokkal szemben. Nem kell ugyanis mesterségesen reprodukálni egy rovar rendkívül hatékony lábait és mozgását: az evolúció által létrehozott „futóművet” használják, és elektronikával irányítják.

Fecskendőt is kapott a hátára

A kutatás igazán szokatlan része azonban nem a távirányítás. Korábban más kutatócsoportok is készítettek már kamerát vagy érzékelőket hordozó kiborg rovarokat. Az ausztrál csapat azt akarta kideríteni, hogy a túlélő megtalálása után képes lehet-e a rovar tényleges segítséget is nyújtani. Ehhez egy mindössze 17 grammos, rugós injekciós szerkezetet készítettek. A kezelő távolról aktiválhatja, a rendszer pedig egy 6 milliméter hosszú tűvel folyadékot juttat a célpontba.

A teljes feladatot is kipróbálták: a csótánynak három ellenőrzési ponton kellett áthaladnia, megközelítenie a célt, megfelelő helyzetben megállnia, majd beadnia az injekciót. A 25 kísérletből 18 végződött sikeres gyógyszerbejuttatással, ami 72 százalékos eredményességet jelentett. Ha a rovar 15 centiméternél közelebb került a célhoz, az injekció sikeressége elérte a 95 százalékot.

Embernek még nem adtak injekciót

A látványos eredmények ellenére egyelőre nagyon messze vagyunk attól, hogy földrengések után csótányrajokat engedjenek a romok közé. A kísérleteket laboratóriumban végezték, a teljes navigációs tesztnél szilikon szolgált célpontként. Külön vizsgálatokban sertésbőrön is tesztelték az injektort, ahol a próbák 90 százalékában sikerült folyadékot juttatni a szövetbe. Emberen azonban nem próbálták ki.

További probléma a kommunikáció. Betonon, földön és vastag törmeléken keresztül a vezeték nélküli kapcsolat gyorsan gyengülhet, miközben a kezelőnek kameraképre van szüksége a rovar irányításához. A jelenlegi tartály ráadásul mindössze 0,5 milliliter folyadékot képes szállítani.

A kutatók ezért a következő generációnál már olyan mikrotűs tapaszt is vizsgálnának, amelyet nem kell kilőni: a csótány egyszerűen odavihetné és a sérült bőréhez nyomhatná.

Egész rajokat küldenének a romok közé

Hosszabb távon nem egyetlen kiborg rovarban gondolkodnak. A koncepció szerint különböző feladatokra felszerelt csótányok egész rajai dolgozhatnának együtt. Az egyik kamerával keresné a túlélőket, egy másik szenzorokat szállítana, a harmadik pedig szükség esetén orvosi eszközt vinne hozzájuk. A gyógyszer beadásáról továbbra is ember döntene.

A technológia furcsán hangzik, de a mögötte álló probléma nagyon is valós. Egy katasztrófa után nem mindig az a kérdés, hogy létezik-e életmentő gyógyszer, hanem az, hogyan lehet eljuttatni ahhoz az emberhez, akit még nem sikerült kiszabadítani. Ha pedig ehhez egy csótánynak kell bemásznia a romok közé, a világ egyik legkevésbé kedvelt rovara egyszer még meglepően hasznos mentőeszközzé válhat.