Focipálya alatt találtak rá a középkori kolostorra

Évtizedeken át fociztak fölötte, miközben alig egy méterrel a gyep alatt egy középkori kolostor maradványai rejtőztek. A dániai Roskildében georadar segítségével sikerült feltérképezni a 13. századi Szent Klára-kolostort, amelyről a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a bontása után gyakorlatilag eltűnt.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A régészek nem teljesen véletlenül kezdtek kutatni a területen. Történelmi forrásokból ismert volt, hogy a középkorban apácakolostor állt itt, a helyszín pontos állapota azonban kérdéses maradt. A vizsgálatot végül egy nagyon is modern terv indította el: Roskilde önkormányzata mélygarázst szeretne építeni a Byparken sportpályája alatt.

Mielőtt munkagépeket küldtek volna a területre, a ROMU múzeumszervezet, a Dán Nemzeti Múzeum és a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) georadarral vizsgálta át a földet. Ásniuk sem kellett: a technológia elektromágneses jelekkel képes kirajzolni a felszín alatt található szerkezeteket.

Sokkal több maradt meg, mint gondolták

Az eredmény még a szakembereket is meglepte. A radarképeken helyiségek, falak, pillérek, kerengők és egy belső udvar körvonalai jelentek meg. A komplexum déli szárnyában az egykori templomot is sikerült azonosítani, a keleti rész pedig különösen jó állapotban maradhatott fenn.

Arne Abel Stamnes, a NIKU régésze szerint ezek a legjobb georadaros eredmények közé tartoznak, amelyeket valaha skandináv kolostornál látott. A maradványok nagyjából egy méterrel a mai felszín alatt találhatók.

A Szent Klára-kolostort 1256-ban alapították, és egyike volt Roskilde öt középkori kolostorának. A város ekkoriban Dánia egyik legfontosabb vallási és hatalmi központjának számított.

Félmillió téglát hordtak el belőle

A kolostor története a reformáció után vett drámai fordulatot. A 16. században feloszlatták, majd lebontották, építőanyagát pedig máshol hasznosították újra. A fennmaradt dokumentumok szerint mintegy félmillió téglát adtak el belőle a Selsø-kastély számára. Emiatt a történészek azt feltételezték, hogy a komplexumból lényegében semmi sem élhette túl a bontást.

A focipályának furcsa módon éppen ebben lehetett szerepe. Mivel a területet később nem építették be sűrűn, a földben maradt alapokat sem pusztították el újabb építkezések. A mostani felmérés ezért ritka lehetőséget kínál arra, hogy a kutatók rekonstruálják egy középkori dán apácakolostor elrendezését.

És egyelőre még csak azt tudjuk, amit a radar megmutatott. A kutatók próbafeltárásokat szeretnének végezni, amelyekből kiderülhet, pontosan milyen állapotban vannak a falak, illetve maradtak-e a földben használati tárgyak, szerves anyagok vagy temetkezések. A tervezett mélygarázs sorsa emiatt a régészeti vizsgálatok eredményétől is függhet. Ami biztos: egy átlagosnak tűnő dán focipályáról most kiderült, hogy közvetlenül egy több mint 700 éves kolostor maradványai fölött terül el.