Középkorú férfi vagy? Ez az 5 dolog éveket adhat az életedhez

A plusz egy évtized ígéretére aligha mondana bárki is nemet, napjainkban azonban a legtöbb kutatás már nemcsak a hosszú életre koncentrál, hanem arra is, hogy ezeket az esztendőket valóban egészségben, cselekvőképesen és tettre készen tölthessük el. Ezért is különösen érdekes az a friss finn tanulmány, amelynek szerzői a negyvenes éveikben járó, egészséges férfiakat vizsgáltak, majd évtizedeken át követték sorsuk alakulását. Arra jutottak, hogy van öt kulcsfontosságú faktor, amely ha középkorúként rendben van, akár 11 évet is adhat az élethez.

A kutatást közel 3500 fő bevonásával végezték, 1919 és 1934 között született férfiakat vontak be, akik bárminemű krónikus betegségtől mentesek voltak. 1964 és 1973 között gyűjtöttek róluk egészségügyi adatokat, ekkoriban mediánéletkoruk 42 év volt. A mostani friss tanulmányhoz mintegy 2700 főtől volt még használható adat, elemezték a halálozásokat is – 2025 januárjáig több, mint 2500-an hunytak el a páciensek közül. Vagyis a vizsgálatok összességében közel negyven évig zajlottak.

A tudósok öt faktor alapján alkottak képet az alanyok szív- és érrendszeri kockázatairól: a dohányzást, a testtömegindexet, a vérnyomást, a koleszterinszintet, valamint a vércukorszintet vették figyelembe. Ideális profilnak a nemdohányzó, 25 alatti BMI-vel rendelkező, 140 alatti szisztolés vérnyomás-értékkel bíró, 6,0 mmol/l-es koleszterinszint alatti értéket produkáló, a terheléses vércukorvizsgálatnál 60 perc után 9,0 mmol/l alatt maradó pácienseket tekintették. A 2700 főből csupán 105-nél volt minden mérés az optimálisnak mondott tartományban, 59-nél egyik sem.

Végül a tapasztalatok egyértelműek voltak: akik semelyik szempontnak nem feleltek meg, az első vizsgálat után átlagosan 31,8 évig éltek még, akik viszont mind az ötöt kipipálhatták, 42,7 évig. Tehát csaknem tizenegy év volt a különbség. Szintén beszédes adat, hogy előbbi csoportnak mindössze 6,8 százaléka érte el a 90 évet, míg utóbbinak közel fele, 41,9 százaléka. A kutatók azt is tudni akarták, hogyan telnek ezek az extra évek. Ezért 2007-ben az akkor még élő 907 fővel (átlagéletkoruk 79 év volt) kitöltettek egy kérdőívet. Azoknak, akik középkorúként egyik kritériumnak sem feleltek meg, 24,5 százaléka vallotta törékenynek magát, míg a másik halmazban 2,2 százalék volt csupán ez az arány.

A szakemberek a különbségeket több különböző téren keresték: fizikai, mentális és általános egészség, energiaszint, fájdalmak, társasági élet. A legszembetűnőbb szakadék a fizikai egészségben volt a két csoport között, de az energiaszintben, a fájdalmakban és a társasági életben is nagy differencia jelentkezett. Azaz tényleg nagyban eltért, hogyan élik meg a mindennapokat – magyarán: milyen az életminőségük. A boldogságra és a szubjektív jóllétre ellenben kisebb hatással volt mindez.

A kutatás hiányosságai közt említhetjük, hogy a résztvevők többnyire magas társadalmi státuszú fehér férfiak voltak. Azaz nem tudni, hogy más társadalmi rétegeknél, illetve a nőknél is hasonló eredmény ütközött volna-e ki. Emellett a genetikai tényezők, a fiatalkori szokások, továbbá egyéb eltérések is alakíthatták a különbségeket – ám ezeket nem rögzítette a tanulmány. Ezzel együtt is nagyon erősnek mondható az anyag, hiszen évtizedeken át követte a pácienseket, és megerősítette azokat az eddigi ismereteket, melyek szerint a jó szív- és érrendszeri egészség nagyban összefügg az életkilátásokkal.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!