Promóció
Kiderült melyik közösségimédia-platform a legszennyezőbb!

A videós tartalmak térnyerése még nagyobb energiaigénnyel bír, ami a karbonlábnyom növekedését fogja előidézni.
A Carbon.Crane magyar startup, ami a Bureau Veritas által validált mérési és analitikai megoldásával segíti a weboldalak CO2e mérését, optimalizálását és folyamatos monitorozását, létrehozott egy oldalt, ahol megnézhetjük, hogy az egyes közösségimédia-platformoknak mekkora karbonlábnyomuk van. Május végéig pedig közösségimédia-mérést folytatnak, hogy megnézzék, átlagosan milyen arányban használjuk az egyes platformokat, és ebből eredően mekkora a közösségimédia-lábnyomunk.
Aggódnunk kellene?
A Carbon.Crane weboldalán a 10 legtöbbet használt közösségimédia-felület karbonlábnyomát mérhetjük le. Nincs más dolgunk, mint beírni, hogy naponta hány percen keresztül görgetünk az Instagramon, a YouTube-on vagy épp a TikTokon. A legszennyezőbbnek a TikTok bizonyult, hiszen egy óra használat 57,6 g CO2e-t termel – ez nagyjából annyi, mint egy 400 méteres autóút egy benzines autóval. A legkörnyezetbarátabb platform a LinkedIn, amellyel ugyanennyi idő alatt csupán 28,2 g CO2e-t bocsátunk ki. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a TikTok videós tartalmai a legkevésbé fenntarthatóak, ezzel szemben a LinkedIn hagyományosan szöveges posztokra épít. Az elmúlt időszakban azonban ezen a platformon is egyre több kép és videó jelenik meg, így várhatóan nőni fog e platform kibocsátása is. A TikTokhoz hasonlóan kiemelkedően szennyező az Instagram is. Ha egy év során minden nap egy órán át használjuk, azzal két Budapest-Bicske közötti oda-vissza autóút kibocsátását termelhetjük ki teljesen észrevétlenül.
Egyes platformok karbonlábnyoma óránként:
• TikTok: 57,6 g CO2e
• Reddit: 55,2 g CO2e
• Youtube: 52,2 g CO2e
• Instagram: 52,2 g CO2e
• Pinterest: 39,6 g CO2e
• Snapchat: 39 g CO2e
• Facebook: 37,8 g CO2e
• X (Twitter): 31,2 g CO2e
• Twitch: 30,6 g CO2e
• Linkedln: 28,2 g CO2e
Most bárki ingyenesen kiszámolhatja saját közösségimédia-használatának karbonlábnyomát
A carbonclass.io/socialmedia oldalon elérhető online kalkulátor segítségével bárki megnézheti, hogy a személyes közösségimédia-használata mekkora környezeti terhelést jelent. Az eszköz június 13-ig ingyenesen használható, majd az eredményeket a cég a platformjain fogja közölni. Így szeretnének képet adni arról, hogy milyen arányban és átlagosan mennyi ideig használják a magyarok az egyes közösségimédia-platformokat, és azok mennyi CO2e kibocsátással járnak.
Láthatatlan(nak) hitt probléma
Ha a tömegközlekedésen egy pillanatra felnézünk a mobilunkból, láthatjuk, hogy minden utas mélyen belemerül a képernyőbe. Annak ellenére, hogy a legtöbben azt hisszük, hogy nem függünk a mobilunktól, a számok mást mutatnak. Az Oberlo kutatása szerint átlagosan 34 óra 15 percet töltünk a TikTokon egy hónapban, ezt szorosan követi a YouTube havi 29 óra 21 perccel. A dobogó harmadik fokára a Facebook került, havi 18 óra 44 perccel. Csak a legnépszerűbb platformokon egy átlagos felhasználó több, mint 3 napot tölt el egy hónapban, ami önmagában is ijesztő adat. A TikTok ennyi idő alatt közel 2 kg, a YouTube 1,5 kg, a Facebook pedig 700 g CO2e kibocsátást eredményez. Ez azt jelenti, hogy csak a három legtöbbet használt közösségimédia-felületen keresztül egy hónapban annyi CO2e-t bocsátunk ki, mintha 6 nagymosást indítanánk el 40 fokon.
"Talán parányinak tűnhetnek a közösségi média csatornák egyórás használatra számított kibocsátási értékei, de elképesztően nagy felhasználói számokkal kell aztán megszorozni ezeket. Nem beszélve arról, hogy nézőként nem 60 percet szoktunk tölteni ezeken a felületeken. Szinte minden digitális karbonlábnyomot generáló eszköz esetében hasonló a képlet, ezért sem mindegy, hogy mennyi ideig, milyen eszközről és milyen beállításokkal - például felbontással - fogyasztjuk ezeket a tartalmakat. Legutóbb az UNICEF Klímahősök konferenciáján mértünk közösen a résztvevőkkel közösségi média karbonlábnyomot, pillanatok alatt jutottunk el a grammoktól a tonnákig" - mondta el Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Hogyan termelnek szén-dioxidot az online platformok?
Minden alkalmazás vagy weboldal szervereken fut, ezeknek a működéséhez áramra van szükség. Jelentős különbség van aközött, hogy egy fekete-fehér szöveges weboldalt szeretnénk betölteni, vagy egy színes, hangot is lejátszó videót, hiszen utóbbinak sokkal nagyobb a szerver- és tárhelyigénye. Minden egyes kattintással, betöltéssel információt kérünk le a szerverekről, ezáltal folyamatosan energiát használunk fel. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy az eszközeinket is árammal működtetjük: ha folyamatosan TikTok vagy YouTube videókat pörgetünk, sokkal többször kell töltenünk a telefonunkat, mintha csak az eredeti funkciójára használnánk.
10 érdekesség Jack Nicholsonról, amiről talán nem is hallottál!
Az MGM-stúdió kifutófiúja, aki sosem tanult színészkedni, mégis a filmtörténet egyik legtöbbet díjazott hollywoodi ikonja lett.
Milliárdokért adták el a száz éve nem látott Monet-képet
A Vétheuil reggeli fényben című alkotást emberemlékezet óta nem lehetett már megcsodálni, most rekordot döntött.
Felturbózták az ős-GTA grafikáját
Az 1997-ben megjelent Grand Theft Auto megalapozta a világ egyik legsikeresebb videójáték-sorozatát, és az RTX Remixnek köszönhetően most teljes path tracinggel, megújult látványvilággal tündököl.
Már moziban is nézhetik a Formula–1-et az amerikaiak
Az Apple TV és az IMAX együttműködésének keretében öt futamot is nagyvásznon figyelhetnek a szurkolók.
Steve McQueen a vásznon viselte ezt a Heuer Monacót
Az autókért és motorokért rajongó színész az 1971-es Le Mans – A 24 órás verseny című filmben hordta a szögletes tokról könnyen felismerhető Monacót.
A Nürburgringen verte el a Mustang a Corvette-et
Az új Ford Mustang GTD lenyomta a Chevrolet Corvette ZR1X köridejét az ikonikus versenypályán.






