A krampuszon túl - Ezekkel a lényekkel ijesztgetik a gyerekeket az ünnepi időszakban

A krampuszok eredete a pogány, vélhetően germán hagyományokból származik, és a téli napfordulóhoz kötik őket. Miután a kereszténység átvette a gonosz szellemek jellemére alapuló figurát, szinte egyből hozzárendelték a Mikuláshoz, mint a fehér szakállas jóságos öregúr negatív párja, aki virgáccsal bünteti a rossz gyerekeket. Nemhiába az ördögi ábrázolás, maga a krampusz név is a német krampen, vagyis karom szóból ered.

Persze a krampusz természetét is országa válogatja, olykor nem csupán virgácsot ad a rossz gyerekeknek, néha zsákba téve hurcolja el őket büntetés gyanánt. Érdekesség, hogy a német és alpesi vidékek mellett elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia területéről terjedt el a krampusz-folklór Európa-szerte. Viszont a kontinensen nem csupán a patás ördögalakokkal ijesztgették a gyerekeket karácsony közeledtével, hanem nála sokkal groteszkebb, szörnyűbb tettekre is képes lényekkel.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Grýla

Izland az egyik legkidolgozottabb karácsonyi szörnyeteg-mitológiát vonultatja fel az ünnepi időszakban. Ott van Grýla, az óriásnő, aki egy barlangban él családjával, 13 fiával, lusta férjével, Leppalúðival, valamint egy gonosz macskával. A nő zsákba teszi a rossz gyerekeket, akiket aztán a hagyomány szerint megfőz, közben a 13 troll fiú különböző csínytevéseket követ el az emberlakta közösségekben a karácsony előtti éjszakán. A macska azokat a gyerekeket falja fel, akik nem kaptak új ruhát. Utóbbi folklór ahhoz köthető, hogy a jó gyerekek régen új ruhát kaptak karácsonyra, ugyanakkor a mítosz a későbbiekben kiterjedt a jótékonykodásra is, aminek keretén belül a hajléktalanokat segítették ki meleg öltözékkel.

Frau Perchta

Frau Perchta egy ősi istenség, aki a pogány germán mitológiából eredeztethető. Nem konkrétan a gyerekek ijesztgetését tűzte ki célul, azonban kitűnő szolgálatot tett ezen a téren is, mivel kettős természetéből adódóan egyszerre jóságos és groteszk módon gonosz ábrázolást is kapott. Büntetésként a lusta személyeket kibelezi, majd szalmával és kővel tölti meg őket. A straggelének nevezett démoni lények szintén az alpesi hiedelemvilágból valók, ők azok, akik Frau Perchta boszorkányt szolgálják. Hasonlóan ábrázolják őket a krampuszhoz, és azt mondják, hogy a rossz gyerekektől elveszik az ajándékokat, egyes hagyományok szerint büntetésül akár szét is téphetik őket. Manapság persze a legtöbben a finomított alakjával riogatják a gyereket. Legalábbis remélhetőleg...

Pere Fouettard

A francia legenda szerint Pere Fouettard egy olyan hentes volt, aki gyerekeket akart felfalni. Sikerült is hármat tőrbe csalnia, akiket aztán besózva akart elfogyasztani a rémmese szerint, azonban a történetnek jó vége lett, mivel Szent Miklós a gyerekek segítségére sietett, akiket rögtön fel is támasztott. Ezután a hentes tulajdonképpen a Mikulás szolgájává vált, akinek az lett a feladata, hogy december 6-án megbüntesse a rossz gyerekeket, természetesen jóval humánusabb módon, mint ahogy eredetileg képzelte.

Kallikantzaroi

A görög folklórból ismert csintalan kallikantzaroi koboldszerű lényeket takar, akik a karácsonyi időszak tizenkét napja alatt, december 25-től január 6-ig jelennek meg. Úgy tartják, hogy a föld alatt élve célul tűzték ki a világfa kivágását, ugyanakkor a gyerekek ijesztgetésére is felhasználták a bajkeverő goblinokat, akik sosem restek egy kis éjjeli riogatásra.

Lussi

A norvég és a svéd folklórban Lussi egy démoni nő, akit gonosz szellemek kísérnek a téli napforduló idején, amikor a túlvilág és az élők világa közötti határvonal elvékonyodik. Lussi és démonhordája a legenda szerint a városok felett repkedve ellenőrzik, hogy elkészült-e minden, az évre tervezett munka. Amennyiben nem, annak súlyos következményei vannak, ráadásul a démoni nő maga is le tud mászni a kéményen, hogy elvigye magával a rossz gyerekeket.