Milliókból bizonyította a laposföldes, hogy a Föld gombölyű

A lapos Föld elméletének hívei rendszeresen állítják, hogy saját kísérleteikkel képesek megcáfolni mindazt, amit bolygónkról tudunk. Bob Knodel ennél tovább ment: 20 ezer dollárt költött egy nagy pontosságú lézergiroszkópra, hogy mérési eredménnyel támassza alá elképzelését. A kísérlet azonban éppen az ellenkező eredményt hozta.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A történet a Behind the Curve című dokumentumfilm egyik legismertebb jelenete lett. A 2018-ban bemutatott film az amerikai laposföld-közösséget követte, és több olyan kísérletet is bemutatott, amelyekkel a résztvevők saját elméleteiket próbálták igazolni. Knodel tesztje különösen látványosan sült el.

Pontosan azt mérte, amit nem szeretett volna

A kísérlet alapja valójában egyszerű volt. Ha a Föld 24 óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül, akkor egy kellően pontos giroszkópnak óránként körülbelül 15 fokos elfordulást kell érzékelnie.

Knodel és csapata úgy gondolta, hogy ha ezt nem sikerül kimutatniuk, az bizonyíték lehet arra, hogy a Föld valójában nem forog. Ehhez egy körülbelül 20 ezer dollárba kerülő gyűrűlézeres giroszkóp segítségét vették igénybe. A műszer bekapcsolása után azonban óránként 15 fokos eltérést mértek. Vagyis gyakorlatilag pontosan azt az eredményt kapták, amely a Föld forgása alapján várható.

Knodel maga is elismerte a dokumentumfilmben, hogy az eredmény váratlanul érte őket. A helyzetet „problémának” nevezte, majd elmondta, hogy elkezdtek olyan magyarázatot keresni, amely bizonyíthatná, hogy a giroszkóp valójában nem a Föld mozgását érzékeli.

Ahelyett tehát, hogy a mérés után elfogadták volna az eredeti hipotézisük cáfolatát, további kísérletekkel próbálták kizárni a Föld forgását. A 15 fokos óránkénti eltérés azonban megmaradt.

Nem ez volt az egyetlen kínos eredmény

A Behind the Curve egy másik kísérletet is bemutatott. Ezt Jeran Campanella, a lapos Föld elméletének egy másik ismert képviselője végezte, és ezúttal nem a bolygó forgását, hanem a felszín görbületét próbálták tesztelni.

A kísérlethez egymástól több kilométerre, azonos magasságban elhelyezett nyílásokat és egy erős fényforrást használtak. Ha a felszín tökéletesen sík lenne, az azonos magasságban tartott fénynek a nyílásokon keresztül láthatónak kellett volna lennie. Nem ez történt.

Amikor a távoli fényforrást az előre meghatározott magasságban tartották, nem lehetett látni a nyíláson keresztül. Amikor viszont magasabbra emelték, a fény megjelent, vagyis az eredmény a görbült felszínre vonatkozó előrejelzéssel volt összhangban. Campanella reakciója mindössze annyi volt: „érdekes”.

Több mint kétezer éve mérjük a Föld görbületét

A két kísérlet természetesen nem változtatott azon, amit a Föld alakjáról és mozgásáról tudunk. Már az ókorban is rendelkezésre álltak erre vonatkozó megfigyelések: Eratoszthenész több mint 2200 évvel ezelőtt a Nap eltérő beesési szögéből még a Föld kerületét is meglepő pontossággal becsülte meg. A modern technológia azóta számtalan további, egymástól független bizonyítékot szolgáltatott.

Knodel története ezért nem tudományos áttörésként érdekes, hanem azért, mert különösen szemléletes példája annak, milyen fontos szerepe van a tudományban a hipotézisek tesztelésének. Egy jól megtervezett kísérlet eredménye ugyanis akkor is számít, ha éppen az ellenkezőjét mutatja annak, amit a kísérletező látni szeretett volna.

Bob Knodel később sem mondott le a lapos Föld elméletéről. 2023. április 6-án, 62 éves korában hunyt el.