Szórakozás
A nézők szerint ő minden idők legfélelmetesebb horrorfilmes karaktere

Az IMDb listáján első helyre érni nem kis teljesítmény, pláne nem a horror műfajában. De hát rémálmai mindenkinek vannak...
A legnagyobb internetes moziadatbázisra beérkező szavazatok alapján Freddy Kruegert választották minden idők legfélelmetesebb filmes gonosztevőjének, aki olyan ikonikus karaktereket előzött meg többek között, mint Drakula, Jason Vorhees, Michael Myers és Stephen King vérszomjas bohóca, Az. A Rémálom az Elm utcában természetfeletti gyilkosa egyébként is minden toplistán előkelő helyen szerepel, népszerűségét pedig jól mutatja, hogy ez idáig kilenc filmben szerepelt, beleértve a hét önálló mozit, a 2003-as spin-offot és a 2010-es remake-et. Nem mellesleg régóta tervben van a franchise újraindítása, de a slasher horrorok rajongói szerint teljesen felesleges bármibe is belevágni Robert Englund nélkül.

A karaktert Wes Craven találta ki, aki az 1984-es Rémálom az Elm utcában író-rendezőjeként tette le névjegyét Hollywoodban, de azt ő is kiemelte, hogy Englund játéka elengedhetetlen volt Freddy Krueger legenda státuszba emelkedéséhez. A figurát úgy alkották meg, hogy még csak véletlenül se tudják azonosítani vagy összehasonlítani bármilyen korábbi, a horror műfajában feltűnt gonosztevővel, ennek érdekében pedig több vázlatot is készítettek Freddy jelleméről. Bár a franchise színvonala kilengéseket mutatott a későbbi epizódok tükrében, egy idő után a megégett arcú, pengeujjú, álmokban gyilkoló alak vált a sorozat központi szereplőjévé, már-már mellékes eszköznek beállítva a pozitív karaktereket.
Ezt a paradigmaváltást jól mutatta, hogy minden filmmel egyre többet tudhattunk meg Freddy életéről, kezdve tragikus gyerekkorától a halálán keresztül egészen a feltámadásáig. Kruegert nemcsak retinába égő külleme és Englund félelmetes mosolya emelte ki a klasszikus gonoszok közül, hanem az olyan apró jellemvonások is, minthogy szórakozik az áldozataival, erejét a félelmükből nyeri, és hogy olyan groteszk fekete humorral dobálózik, ami addig példa nélküli volt a horrorfilmek történetében. Néhányan meg is vádolták plágiummal Stephen Kinget, aki az 1984-es első mozi után két évvel írta meg az Azt, amiben a bohóc természete nagyban hasonlított Wes Craven szörnyetegéhez, azonban az író sosem jelentette ki, hogy bármennyire is inspirálódott volna a rendező ötleteiből. Az viszont biztos, hogy a 84-es Rémálom az Elm utcában után Freddy referenciapont lett a horror műfajában Hollywoodban, majd rengeteg könyv, képregény és további film használt fel elemeket Wes Craven kreálmányából.
Mivel a Démonok között-széria hatalmas sikere óta a horrorfilmek új lendületet kaptak, folyamatosan pletykálnak egy Rémálom az Elm utcában remake-ről, aminek apropóján meg is kérdezték a 78 éves Englundot, vállalná-e a főszerepet a filmben. A színész kategorikusan kijelentette, hogy nem érez már elég motivációt a figura újbóli életre keltésére, de ha rajta múlna hogy ki játssza el legendás karakterét, Kevin Bacont javasolná. Attól viszont nem zárkózott el, hogy egy cameo erejéig felbukkanjon a jövőben, ami vélhetően a legnagyobb fan service lenne a rajongóknak, tekintve hogy 22 éve nem látták őt a vásznon Krueger szerepében, csak a rémálmaikban...
Ha pedig szereted a horrort, ezeket is nézd meg:
Ilyen volt a világ, amikor az USA legutóbb focivébét rendezett
Észak-Amerikában 1994-ben volt legutóbb labdarúgó-világbajnokság, bolygónkon azóta szinte minden megváltozott.
Férfiként is vállalnod kell, ha nem vagy jól
Ez az öt hétköznapi jelenség túlmutat a stresszen, sokszor valódi szorongás bújik meg mögöttük.
Dollármilliárdos üzlet az olajlopás Texasban
A tolvajok évről évre egyre komolyabb károkat okoznak az olajtársaságoknak.
VHS-en jelenik meg egy vadonatúj sci-fi film
Streaming helyett kezdetben kizárólag videókazettán lesz elérhető a This Is How The World Ends című független alkotás.
„Az emberi faktor fontos marad, amit nem tud kiváltani semmilyen algoritmus” – interjú Dóra Ádám festőművésszel
Dóra Ádám a fiatal képzőművész-generáció ismert alakja, művei intézményi és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Nemzetközi karrierjét tudatosan építette, az elmúlt tíz évben alkotott Londonban és Barcelonában is, bázisát mégis a Dunakanyarba helyezte. Beszélgettünk a kreatív stratégia fontosságáról, az üzleti szempontokról és arról is, hogy egy galéria helyezhet-e nyomást a művészre a siker érdekében. A Kortársak-sorozat első epizódja.
Hőség és izzadás: ez lehet a legszomjasabb világbajnokság
Az idei labdarúgó-világbajnokságot éppen akkor rendezik, amikor a legmelegebb van Észak-Amerikában. De mennyire terheli meg ez a csapatokat?







