Így képzeli az ezer lóerős jövőt a Lotus

Izgalmas tanulmányautót leplezett le a Lotus. A Theory 1 testesíti meg a brit márka elképzeléseit a jövő intelligens sportautójáról, egyúttal pedig a formatervek terén kijelöli azt az irányt, amelyet a továbbiakban követni szeretnének. Mindezt a DNA mozaikszóval próbálják érzékeltetni, amelyben a D a Digital, az N a Natural az A pedig az Analogue szavakat jelöli – maga a DNA pedig a DNS angol megfelelője, tehát azt is sugallja, hogy ezek a leendő Lotusok mélyen gyökerező rendezőelvei lesznek.

De mit is értenek pontosan ezek alatt? A Digital az intelligens és intuitív, magával ragadó élményt, a Natural az emberközpontúságot, az érzelmi kapcsolódás lehetőségét, az Analogue pedig az egyre jobb teljesítményre való törekvést hivatott jelölni ebben a szövegkörnyezetben.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Lotus

Futurisztikus, sportos megjelenésű autó

A Theory 1 ránézésre is hozza a futurisztikus megközelítést, és sugárzik róla, hogy a lehető legjobb aerodinamikai tulajdonságokra törekedtek. A hátra-felfelé nyíló ajtóval az volt a cél, hogy minél helytakarékosabban lehessen megoldani a ki-beszállást, itt egyébként egy teljesen új rendszert és megoldást terveztek a Lotus mérnökei. A kormány a versenyautókat idézi, az ülések is egészen egyedinek tűnnek – apropó, ülések: három van belőlük, elöl-középen a vezetőé, mögötte az utasoké. Hasonlót a McLaren F1-ben és Speedtailben láthattunk már. Állítólag az egész belteret úgy tervezték meg, hogy igazodjon az emberi testhez, így például a kormány és a pedálok is oda mozdulnak, ahol a sofőrnek a legkényelmesebb.

forrás: Lotus

Egészen szokatlan belső tér, de azért nem teljesen elrugaszkodott

Ami a műszaki részét illeti, természetesen elektromos hajtásról van szó, a rendszerteljesítmény kereken ezer lóerő, de azt egyelőre nem részletezik, ez hány darab és milyen jellegű motorból jön össze. Az összkerékhajtásból arra következtethetünk, hogy kerekenként vagy tengelyenként egy-egy egység kapott helyet. A nulla-százas sprintet 2,5 másodperc alatt csinálja meg, a végsebesség 320 km/h. A 70 kilowattórás akkucsomag a WLTP-norma szerint 402 kilométeres vegyes hatótávot ígér, de persze nem olyankor, amikor az ezer lóerőt próbáljuk éppen kihasználni. Érdekesség még, hogy a vázhoz újrahasznosított szénszálas műanyagot használtak fel. Az aktív futómű elöl-hátul kettős keresztlengőkaros, a megállást pedig hatdugattyús AP Racing féknyergek segítik, elöl-hátul 390 milliméteres tárcsákkal. Az aszfalttal elöl 265/35 R20-as, hátul 325/30 R21-es Pirello P Zerókkal érintkezik a Theory 1.

Érdekes kérdés, hogy mitől számít intelligensnek a Lotus koncepcióautója. Nem intézték el annyival, hogy belepakolták a ChatGPT-t, helyette kifejlesztették a Lotuswear rendszert, ami elég sok mindent tud. Az ülések például valós időben érzékelik, mely pontokon van szükség jobb tartásra, nagyobb alátámasztásra, a kormány azon az oldalon kezd lüktetni, amerre a beállított úti célunk szerint fordulnunk kellene, a menetprogramok pedig a környezethez is igazodnak. Az autót körben felszerelték az autonóm közlekedéshez szükséges szenzorokkal, kapott négy LiDAR-t, hat HD-kamerát, ultrahangos érzékelőket, így akár 200 méteres körzetben képes szkennelni az autót körülvevő teret, felismerni tárgyakat és élőlényeket, még rossz látási viszonyok mellett, vagy kevés fénynél is.

forrás: Lotus

Minden ízében előremutató, de ne feledjük, még csak tanulmány

Összességében tehát elég vagánynak hangzik a Theory 1, ráadásul ezzel a tudással és a villanyhajtással együtt is 1600 kilogramm alatt marad a tömege. Mondjuk, megvenni aligha lehet majd, hiszen tanulmányautóról van szó, és aligha lövünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, ebben a formában nem viszik majd szériagyártásba. Viszont egyes megoldásai simán visszaköszönhetnek a következő évek Lotusain.

Addig is, nézd meg alaposabban a galériában!