Jön az ezredik meccs – mutatjuk a magyar válogatott legjeit

Szoboszlai Dominikék ma este a törökökkel mérkőznek meg, ennek apropóján összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket a válogatottról.
Ezer mérkőzés – nagyon soknak hangzik, főleg egy válogatott életében, hiszen a klubcsapatokkal ellentétben ők évente csupán néhány mérkőzést játszanak. Mégis, a ma esti, Törökország elleni idegenbeli mérkőzésen ehhez a mérföldkőhöz érkezik a nemzeti csapat, amely eddigi 999 összecsapásából 471-et tudott megnyerni. Voltak fényes és kevésbé dicsőséges időszakok, de az biztos, hogy a szurkolók mindig ott álltak a magyar válogatott mellett, a legnehezebb időkben is buzdították őket a Népstadionban, a Puskás Arénában vagy bárhol, ahol játszottak, és idegenbeli túrákra is szép számmal kísérték el a fiúkat.
A Magyar Labdarúgó-szövetség – akkor még Magyar Labdarúgók Szövetsége néven – 1901. január 19-én alakult meg. Az első meccset még abban az évben, április 11-én rendezték, ott az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, és 4-0-ra verte a mieinket. Aztán a Surrey Wanderer is két győzelmet aratott. Ezek azonban még nem voltak hivatalos meccsek: az első ilyet 1902. október 12-én vívtuk az osztrákokkal, noha az eredetileg Wien–Budapest néven futó találkozót is csak később ismerték el tényleges válogatott-mérkőzésként. Az első győzelmet 1903. április 5-én arattuk: 2-1 a csehek ellen. A legnagyobb sikernek a három olimpiai arany (1952, 1964 és 1968), a két világbajnoki ezüst (1938, 1954) és az egyetlen Európa-bajnoki bronz (1964) számít.
A legnagyobb verés - és vereség
De vajon ebből az eddigi 999-ből melyik meccsünket nyertük meg a legnagyobb különbséggel? Sokaknak felsejlik a Salvador elleni vébémeccs 1982-ből, amely 10-1-gyel zárult, de nem ez a helyes válasz, noha a vébétörténet egyik legnagyobb győzelméről van szó. Csakhogy ennél jobban, 12-0-ra vertük Moszkvában az oroszokat 1912-ben, valamint Albániát idehaza 1950-ben. A kettő közt egy 13-1-es siker is született Franciaország ellen 1927-ben. A legsúlyosabb vereségeink szerencsére ezeknél valamivel szerényebbek, de így is fájdalmasak: még a korai években, 1908-ban kaptunk ki 7-0-ra Angliától Budapesten, majd Nagy-Britannia válogatottja ugyanennyire verte a magyar csapatot az 1912-es olimpia negyeddöntőjében. A legfrissebbre sajnos még sokan emlékszünk élénken: az amszterdami 8-1-ről van szó Hollandia vendégeként, 2013-ból.

A kor csak egy szám
Ami a korrekordokat illeti, hazánk nemzeti tizenegyében Horváth József lépett pályára a legfiatalabbként: az 1890-es születésű Horváth a BTC futballistája volt, 1906 áprilisában még nem volt 16 esztendős, amikor Csehország ellen lehetőséget kapott, októberben pedig már kevéssel születésnapja után rúgott kettőt ugyanannak az ellenfélnek. Ezzel egyúttal ő a legifjabb gólszerző is címeres mezben. A legidősebb, aki betalált, Szojka József, ám ő 42 évesen, 10 hónaposan és 21 naposan ugyanúgy a Vasas SC elleni nem hivatalos találkozón rúgott gólt, mint az akkor 38 esztendős, 11 hónapos és 7 napos Tichy Lajos. Ha csak a hivatalos meccseket vesszük figyelembe, Gera Zoltán 2016-ban 37 évesen, 6 hónaposan és 22 naposan vette be Andorra kapuját. Király Gábor egy ideig az Európa-bajnokságok történetének legidősebb játékosa volt, mivel 40 évesen és 86 naposan védett a belgák ellen 2016-ban. 2024-ben azonban Pepe átvette tőle a rekordot. A legfiatalabb csapatkapitány az Eb-ken Szoboszlai Dominik, aki tavaly 23 évesen és 234 naposan viselte a karszalagot Svájc ellen.

Gól, gól, 2002 gól!
Apropó, góllövők! Az eddigi meccseken összesen 2002 alkalommal örülhettek gólnak a magyar szurkolók. A legtöbbször, 84-szer Puskás Ferenc ünnepelhetett, 75 gólos Kocsis Sándor, 58-szor volt eredményes Schlosser Imre, 51-szer Tichy Lajos, 42-szer Sárosi György, 39-szer Hidegkuti Nándor, 36-szor Bene Ferenc, 32-szer Zsengellér Gyula és Nyilasi Tibor, míg 31-szer Albert Flórián. A legtöbb válogatottsággal, 109-cel Dzsudzsák Balázs büszkélkedhet, megelőzve Király Gábort (108), Bozsik Józsefet (101), míg Gera Zoltán 97, Juhász Roland 95, Fazekas László 92, Nagy Ádám 88, Szalai Ádám és Grosics Gyula 86, Puskás Öcsi 85 alkalommal ölthette fel a nemzeti mezt.

Ó, kapitány, kapitányom!
A leggyakoribb ellenfelünk toronymagasan Ausztria, velük 167-szer néztünk farkasszemet, ellenük arattuk a legtöbb győzelmet (67) és az ő kapujukat terheltük a legtöbb góllal (299). Leghosszabb veretlenségi sorozatunk 31 (az NDK elleni nem hivatalos meccsel 32) találkozóból áll, természetesen az Aranycsapathoz fűződik, 1950. június 4-től 1954. július 4-ig, azaz az elvesztett világbajnoki fináléig tartott. Szövetségi kapitányaink közül Baróti Lajosnak volt a legtöbb meccse, 117-szer irányította a válogatottat két turnusban: először 1957-től 1966-ig, majd 1975 és 1978 között. Mögötte éppen Marco Rossi áll 72 mérkőzéssel, ma este lesz meg a hetvenharmadik. A legtöbb győzelem, 62 szintén Baróti nevéhez fűződik, megelőzve az Aranycsapat mesterét, Sebes Gusztávot (50) és Rossit (34). A legkiemelkedőbb sikerráta a legalább tíz meccset vezénylő kapitányok közül Sebesé, vele a találkozói 72,46 százalékát nyerte meg a magyar együttes.

Ez tehát a magyar válogatott elmúlt 999 meccse és bő 120 éve a számok nyelvén. Amit viszont nem lehet számokkal leírni, az a rengeteg érzelem, az örömünnepek egy-egy nagy győzelem után és a könnyek, a verejték, amikor mélypontra kerül a csapat. Egy biztos: mi itt leszünk, a törökök ellen is szurkolunk, és kívánjuk, hogy még ennél is sikeresebb legyen a következő ezres.
Galériánkban emlékezetes meccseket gyűjtöttünk össze:
Itt pedig csoda szép gólokat nézhetsz meg az elmúlt 25 évből:
Vagány strapaórát mutatott a svájcibicskás Victorinox
A Victorinox nevét leginkább a svájcibicskák miatt ismerjük, de annál jóval szélesebb a palettájuk.
A sarkkörön hegyezik a legújabb csúcs-McLarent
Noha a McLaren W1 hivatalos bemutatóját már korábban megtartották, azért a tökéletesítés még mindig tart.
Mit köszönhetünk a tanároknak? – TRÚMEN S02E06
A TRÚMEN legfrissebb adásában egy nagyon fontos téma kerül elő: az oktatás.
Az ország, ahol az AI írja a törvényeket
Az Egyesült Arab Emírségekben húztak egy merészet, és azt mondták: rábízzák a törvények megírását a mesterséges intelligenciára.
Miért jó hőszigetelő anyag a kalcium-szilikát?
A kalcium-szilikátot gyakran használják szigetelésre kiváló hőállósága és nagy hőtűrése miatt, de penészgátló hatásáról is ismert. Ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően nem csupán lakóépületek szigetelésére alkalmas, hanem akár erőműveknél, olajfinomítóknál, vegyi üzemekben vagy más olyan környezetben is használják, ahol szélsőségesen magas hőmérséklettel kell számolni.
Ennyit kellene hetente szexelned, hogy ne legyél depressziós
Bizony, van összefüggés az együttlétek és a lelki egészség között, a tudomány pedig pontos számot is tud mondani.