Szórakozás
A Marvel-filmek fontos alaptézise még mindig Stan Lee-t idézi

Ez az aranyszabály elmossa a határokat fekete és fehér, hős és gonosztevő között.
Mától játsszák a magyar mozik a Marvel-moziverzum legújabb alkotását, az Amerikai Kapitány: Szép új világot. Sokan azt várják ettől a filmtől, hogy végre segít visszaterelni a szuperhősfilmeket a siker útjára, arra az útra, amelyről lényegében a Bosszúállók: Végjáték után lesodródott. Az persze még a jövő zenéje, hogy ez mennyire jön be, azonban az biztos, hogy az MCU kreatívjai továbbra is egy olyan aranyszabályt követnek, amit maga Stan Lee fektetett le.
A 2018-ban, 95 éves korában elhunyt Lee öröksége eleve gigantikus, hiszen a legtöbb ismert karaktert ő alkotta meg, karöltve Steve Ditkóval és Jack Kirbyvel. Többségében nagyon jól kidolgozott, körültekintően felépített figurákról van szó, de mi is lehet ez a fontos aranyszabály? Arról van szó, hogy a szereplők a képregényekben – és az azokat vászonra adaptáló filmekben – nem egyértelműen és vitathatatlanul jók és rosszak. Legalábbis a legtöbb esetben a pozitív hősök is rendelkeznek rossz tulajdonságokkal, és az antagonistáknak is vannak ellentétes előjelű vonásait. Morálisan nem fekete és fehér van, hanem jobbára szürke. Lee még 1969-ben írta le az alábbiakat:
Az egyik dolog, amit igyekszünk bemutatni történeteinkkel, hogy senki sem teljesen jó vagy teljesen rossz. Egy alávaló gonosznak is lehetnek jóvátételt jelentő pillanatai, ahogyan a legnagyobb hős is okozhat csalódást.
Napestig lehetne sorolni ennek az alaptételnek a példáit. Például ott van Tony Startk, aki alapjáraton meglehetősen öntelt, narcisztikus, mégis hozzá fűződik végül a filmek legnagyobb önfeláldozása. De még Thanost is mondhatnánk, aki nem eredendően rossz szándékkal akarja leigázni és kipusztítani a fél világot, hanem saját értékítélete szerint éppen jót akar cselekedni. Loki? Róla meg talán soha nem is tudjuk igazán eldönteni, a jókhoz vagy a rosszakhoz soroljuk. Nyilván kivétel erősíti a szabályt, biztosan lehetne példát hozni a velejéig romlott gonoszra is, de ilyet inkább a kevésbé jelentős karakterek közt találhatunk. A többség nem egyszerűen rossznak születik és az is marad, legalább valamiféle trauma akad, ami megváltoztatja.
Az Amerika Kapitány: Szép új világból egyébként a Harrison Ford által megformált Ross elnököt, azaz a Vörös Hulkot is be lehet illeszteni ebbe a sémába. Mindenesetre a film már megy a hazai mozikban, kíváncsian várjuk az első véleményeket!
Bakancstól a csúcstechnológiáig: a futballcipők története
A foci aranykorának nehéz, merev cipőiben ma már talán labdába se tudnánk rúgni, hatalmas volt a fejlődés.
Betiltja a napernyőket egy olaszországi strand
A szardíniai Punta Molentis népszerű turistacélpont, de a legújabb intézkedéseik sokaknak nem tetszenek.
Ezek ma a világ legbiztonságosabb országai
A második világháború óta nem volt annyi aktív konfliktus Földünkön, mint most, de van pár ország, ami változatlanul a béke és nyugalom szigete.
A tökéletes futballszezon nyomában
Ingyenes, szöveg alapú játék régen volt már olyan addiktív, mint a 38–0. De vajon be lehet húzni százszázalékos mérleggel a Premier League-et?
6 szabályváltozás, ami örökre felforgatta a labdarúgást
Az idei világbajnokságon is életbe lépett néhány újítás, de ezek messze nincsenek olyan horderejűek, mint a lesszabály vagy az aranygól.
Lewis Hamilton Monacóban ismét megmutatta: a paddock az ő kifutója
Lewis Hamilton tényleg nem ismer határokat, ha divatról van szó.







