Egy születésnapi szörpből lett amerikai exporttermék

– A Mayer Szörp története 2015-ben egy hiányérzetből indult: a vendéglátóhelyetek számára kerestetek jó minőségű szörpöt, de nem találtatok olyat, amely megfelelt volna az elvárásaitoknak. Mikor érezted először, hogy érdemes otthon kísérletezni és abból akár üzletileg is sikeres dolog születhet?

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

– 2013 végén nyitottuk meg az újpesti Központ Bisztrót, ahová szerettük volna elhozni a magas színvonalú gasztronómiát. Tudatosan figyeltünk az ételek és az italok minőségére, az üdítőitalok között azonban nem találtuk meg azt, amelyet jó szívvel kínáltunk volna. A minőségi szörpök csak kis mennyiségben készültek, a folyamatosan elérhető termékek pedig jellemzően tartósítószert tartalmaztak, vagy nem ütötték meg az általunk elvárt színvonalat. Korábban a fiam születésnapjára már készítettem házi szörpöt, ezért otthon kísérletezni kezdtem, majd bevittem az italt a bisztróba. A vendégeknek annyira ízlett, hogy palackkal is vittek belőle haza. Egy borkereskedő barátom, aki vezető éttermeknek szállított, azt mondta: ha ebből professzionális termék készülne, szívesen kínálná a partnereinek. Ekkor éreztem először, hogy valódi piaci rést találtunk. Édesanyámék családi házának alsó szintjét szörpüzemmé alakítottuk, és innen indult el a Mayer Szörp története.

– Klasszikus családi vállalkozásként indultatok. Hogyan alakult ki közöttetek a feladatmegosztás, és mi a legnagyobb előnye, illetve nehézsége annak, hogy családtagként dolgoztok együtt?

– Én dolgoztam ki a recepteket, de az éttermeim mellett hamar kiderült, hogy a mindennapi gyártásra már nem marad időm. Elsőként a húgom állt be szörpöt főzni, édesanyám pedig eleinte a munkája mellett segített neki. A megrendelések növekedésével később otthagyta az állását, és teljes munkaidőben csatlakozott hozzánk. A húgom a gyártásért, édesanyám a logisztikáért, az alapanyagok beszerzéséért és a rendelések összeállításáért felelt, én pedig egy kolléganőmmel a vállalkozás menedzselését végeztem. A közös munka legnagyobb előnye a bizalom, ami összeköt bennünket. Mindannyian ugyanazt akarjuk: olyan minőségű terméket készíteni, amelyhez büszkén adjuk a családnevünket. A nehézséget leginkább a határok és a felelősségi körök kijelölése jelenti: nem mindig egyszerű eldönteni, ki kinek mondhatja meg, mit és hogyan csináljon. A családban ráadásul mindenki sokkal közvetlenebbül fogalmaz, ha valamivel nem ért egyet. Összességében azonban jóval több előnyét látom ennek a működésnek, mint hátrányát.

Egy családként menedzselni egy dinamikusan növekvő márkát hatalmas hozzáadott értékkel bír

– Mi jelentette számotokra a legnagyobb kihívást az elmúlt tíz évben?

– A mai napig a logisztika. Furcsán hangzik, de sokszor egyszerűbb elkészíteni a szörpöt, mint biztonságosan eljuttatni a vásárlóhoz. Budapesten és a környékén saját munkatárssal és autóval szállítunk, vidéken viszont futárcégeket kell bevonnunk. Mivel a termékeink nehezek és törékenyek, a kiszállításuk költséges, a megfelelő csomagolás kialakítása pedig komoly feladat. Olyan megoldást keresünk, amely egyszerre biztonságos és fenntartható. Műanyag fóliával viszonylag könnyen megvédhetnénk az üvegeket, de nem szeretnénk, hogy egyetlen rendelés után a vásárló szemetesét megtöltse a csomagolóanyag. Ezért újrahasznosított papírkartonnal dolgozunk, és folyamatosan fejlesztjük, hogyan nyújthatna műanyag nélkül is megfelelő védelmet.

– Mi különbözteti meg a Mayer Szörpöt a tömegtermékektől, és mitől lehet érdekes a nemzetközi piacon is?

– Az amerikai partnerünktől is azt a visszajelzést kaptuk, hogy ott ritkán találkozni a miénkhez hasonló termékkel. A szörp viszonylag egyszerű összetevőkből – gyümölcsből, cukorból, citromléből és vízből – áll, ezért az alapanyagok minősége és megfelelő aránya határozza meg, milyen lesz a végeredmény. A legjobb alapanyagok használata költségesebb és munkaigényesebb, ezért sok gyártó nem ezt az utat választja. Nálunk azonban alapérték, hogy ebből ne engedjünk. Inkább legyen drágább a termékünk, de képviselje azt a minőséget, amelyért létrehoztuk a márkát.

– Mely mérföldkövek adtak igazán nagy lendületet a márka fejlődésének, és hogyan jutottatok el végül az amerikai piacra?

– A kezdetektől organikusan növekedtünk, de volt néhány fontos szintlépés. Az első a 2017-ben megrendezett Nemzeti Szörpverseny volt, amelynek létezéséről teljesen véletlenül értesültünk. Beneveztünk, elnyertük az Év Gyümölcsszörpje díjat, és több termékünket is díjazták. A versenyt nagy sajtóérdeklődés övezte, ekkor ismert meg minket először igazán a közönség. A következő mérföldkövet a londoni Great Taste Awards-on elért sikereink jelentették. Ezek az elismerések igazolták, hogy a termékeink nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Az amerikai piacra lépés pedig egy véletlen találkozásnak köszönhető. Egy kiszállítás alkalmával személyesen találkoztam Gáborral, egy amerikai magyar vásárlónkkal, aki annyira hitt a termékben, hogy elhatározta: kiviszi az Egyesült Államokba. Eleinte nehezen hittem el, hogy valóban komolyan gondolja, ő azonban vállalta az amerikai engedélyeztetést, és az új üzemünk megnyitása után néhány hónappal már útnak is indult az első konténer Mayer Szörp Amerikába.

A Mayer név garancia a kiváló minőségre

– Több versenyen is részt vettetek a termékeitekkel, mi a tapasztalatotok, mennyiben egyezik a szakmai zsűri és a vásárlók ízlése? Ugyanazok az ízek sikeresek a versenyeken, mint a boltokban?

– A Great Taste – amelyet az élelmiszeripar Oscar-díjának tartanak – vaktesztjén szakmai zsűri értékeli a termékek ízét, illatát, állagát és összhatását. A mi szörpjeinknél leggyakrabban a friss, intenzíven gyümölcsös ízt, valamint azt emelik ki, hogy valóban érezhető bennük a gyümölcs.

A vásárlók három kedvence a bodza, a málna és az eper, és ezek a versenyeken is jól szerepelnek. A klasszikus málna- vagy eperszörp a közönségnél rendkívül népszerű, a zsűri viszont gyakran az izgalmasabb, például fűszerekkel kiegészített íztársításokat értékeli magasabbra. Eddig nyolc termékünk kapott két csillagot, összesen pedig tizenkilenc ízünk érdemelt ki Great Taste-minősítést. A következő célunk az első háromcsillagos elismerés megszerzése, ami a szakma csúcsát jelenti.

– Hogyan születnek az új ízkombinációk? A szakmailag elismert ízek mennyire találják meg a közönségüket?

– Az évek során megtanultuk, hogy a szakmailag izgalmas termék nem feltétlenül lesz kereskedelmileg is sikeres. Jó példa erre a kapros bodzaszörpünk, amely Londonban díjat is nyert, és szerintem zseniális termék volt. A kapor azonban sok vásárlót elbizonytalanított. Kiállításokon szívesen megkóstolták, mert érdekesnek találták, a boltok polcairól viszont már nem emelték le. Folyamatos kihívás, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az innováció és az ismerősség között: egy íz nem lehet öncélúan különleges, fontos, hogy a vásárlók is kapcsolódni tudjanak hozzá.

– Milyen szerepet játszik a termékfejlesztésekben a szezonalitás és a vizuális megjelenés?

– A címke és az íz összehangolása a termékfejlesztés egyik legizgalmasabb része. Körülbelül másfél éve kezdtünk szezonális ízekkel is kísérletezni és mivel célunk, hogy egyszerre több érzékszervre hassunk, a téli kínálatunkban szereplő fűszeres alma- és fahéjas szilvaszörp címkéin havas, téli táj jelenik meg, míg a nyári eper–bodza–lime szörp egy vidám, színes, vízparti hangulatú címkét kapott.

– Az idei nyarat súlyos aszály, a tavaszt pedig fagyok jellemezték, ami jelentős károkat okozott a gyümölcstermésben. Hogyan biztosítjátok ilyenkor a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot?

– Az alapanyagok folyamatos beszerzése az egyik legnagyobb kihívásunk. Elsősorban fagyasztott gyümölccsel dolgozunk, mert az egyes gyümölcsök szezonja túl rövid ahhoz, hogy ezalatt elkészítsük a teljes éves mennyiséget. Ehelyett egész évben folyamatosan főzünk: akár december közepén is frissen készül nálunk az eperszörp. A fagyasztott gyümölccsel minőségromlás nélkül dolgozhatunk, sőt tapasztalataink szerint a fagyasztás során keletkező apró jégkristályok megbontják a gyümölcs sejtszerkezetét, így még intenzívebb íz érhető el. Ráadásul konyhakész alapanyagot kapunk, ami a mi méretünkben kiszámíthatóbb és gazdaságosabb működést tesz lehetővé.

A Mayer szörpök ízpalettáján megtalálhatók a nagy klasszikusok, mint a bodza, a málna, ugyanakkor vannak extrém és különleges párosítások is, például a chilis málna és a bazsalikomos eper

– Több közös terméketek is született más hazai márkákkal, például a Nagymarosi GABKO Chilivel és Szabi a pékkel. Mit adnak ezek az együttműködések a résztvevőknek?

– Gáborral, a Nagymarosi GABKO Chili termelőjével már korábban is dolgoztunk együtt, majd játékos ötletként felmerült, hogy készítsünk közösen chilis szörpöt. Nyolc évvel ezelőtt még szokatlan párosításnak számított a csípős íz és a gyümölcs, ma viszont az egyik legnépszerűbb gasztronómiai trend. Eredetileg keresztmarketingnek szántuk: az ő vásárlói megismerhettek minket, a mieink pedig őket. Végül az egyik legsikeresebb szörpünk lett, és akkoriban ez a termékünk kapta a legmagasabb Great Taste-minősítést is. Hasonlóan született a Szabi a pékkel közösen fejlesztett bazsalikomos eperszörpünk, amely két márka tudását és közönségét kapcsolta össze. Ezek az együttműködések nemcsak új vásárlókat hoznak, hanem kreatív szempontból is inspirálnak bennünket, és gyakran olyan termékekhez vezetnek, amelyekre önállóan talán nem gondoltunk volna.

– Ha ma újrakezdenéd, mit csinálnál másképp, és mit szeretnél mindenképpen megőrizni – akár a következő generáció számára is?

– A mai tudásommal jóval korábban kezdenék tudatos működési rendszereket kiépíteni, és hamarabb tenném hatékonyabbá az irodai folyamatokat, valamint a logisztikát. Magán a szörpkészítésen viszont nem változtatnék. Ma is hagyományos módszerekkel, üstben főzünk, csak a kezdeti húszliteres fazekakat időközben nyolcvan- és százötven literes üstökre cseréltük. A háttérfolyamatokat lehet és kell is digitalizálni, de a termék kézműves jellegét szeretnénk megőrizni.

Ugyanilyen fontos számomra a partnereinkhez fűződő személyes, közvetlen kapcsolat. Ezen sem változtatnék. Két fiam van, és mindketten érdeklődnek a vállalkozás iránt. A nyári szünetben már dolgoztak velünk rendezvényeken és az üzemben is. Még el kell telnie néhány évnek ahhoz, hogy komolyabb szerepet vállalhassanak, de szép lenne, ha egyszer a következő generáció folytatná azt, amit mi elkezdtünk.