Most akkor mégis micsoda ez a kozmikus látogató, amiről mindenki beszél?

Az utóbbi időben nagy port kavart a tudományos világban a 3I/ATLAS névre keresztelt kozmikus látogató. Egyre-másra születnek meg a racionalitást háttérbe szorító cikkek a chilei Río Hurtadóban található Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System-állomás által felfedezett üstökösről, globális szinten felpörgetve az örök kérdést: Vajon egyedül vagyunk a világegyetemben, vagy léteznek rajtunk kívül fejlett, az űrutazásra képes civilizációk? Sokak szerint a 3I/ATLAS választ adhat erre a kérdésre, ugyanakkor torzítja a valóságot a tény, hogy természetünkből fakadóan hinni akarunk, akár az X-akták Mulderje.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Ami kíváncsiságba ejtette az asztrológusokat, a 3I/ATLAS változó színe, formája, a szerkezete, valamint a gravitációtól függetlenül gyorsulása, ami akár egy belső hajtóműre is utalhat. Ismerős lehet a történet, ugyanis 2017-ben hasonló élményt élt át a csillagászközösség, amikor az Oumuamua, hivatalos nevén 1I/2017 U1 a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett. Ez volt az első azonosított nagy méretű (400 × 40 méteres) intersztelláris objektum, ami nem a Nap körül keringett, hanem áthaladt a Naprendszerünkön. És nemhogy haladt, egyenesen gyorsult is a szokatlanul elnyújtott szivar alakú égitest.

Mivel a Naprendszer megszokott aszteroidáinál nem figyeltek meg ilyen formát, és a gravitáció sem befolyásolta az egyre gyorsuló test mozgását, hasonlóan a mostani üstököshöz, rögtön beindultak a teóriák a minket megfigyelő kozmikus szondáról. Ez így rendkívül izgalmasan hangzott, azonban az már lelombozta a kedélyeket, hogy valójában minden kétséges aspektusra volt magyarázat. Mint a Naprendszeren kívülről érkezett égitest, joggal feltételezhető, hogy évmilliárdok alatt csiszolták, koptatták és tördelték a mikroaszteroidák hosszúkás formájúra a szikladarabot, és mivel kozmikus léptékkel a közvetlen környezetünkben ennyi ideje nincs egy aszteroidának az erodálódásra, számunkra a megszokott arány a hagyományos "kőforma". A változó sebességre is volt magyarázat, amit röviden összefoglalva a hőváltozás miatt az objektumból kiáramló gázok és a felszíni jég párolgásának hatásával indokoltak, miután csóva nélküli üstökösként azonosították az Oumuamuát.

Nagyon hasonló helyzetben van az új sztár, a 3I/ATLAS , aminek nevében látható előtag azt jelzi, hogy ez a harmadik azonosított, a Naprendszeren kívülről érkező üstökös az Oumuamua és a 2I/Borisov után. És épp ez a lényeg, hiszen nincsenek széles körű, releváns tapasztalataink ezekkel az átutazó objektumokkal kapcsolatban, ugyanakkor egyetlen olyan tézist sem állítottak fel a jelenlegi üstökös esetében, amit ne lehetne eddigi, bővített ismereteink alapján megmagyarázni. Bár valóban egy rendkívül furcsa tulajdonságokkal rendelkező égitestről van szó, az általa kibocsájtott gázok jelenléte és a szerkezete, valamint szokatlanul bőséges vízkibocsátása megerősíti az elképzelést, miszerint az objektum egy rendkívül idős üstökös.

Noha valóban akadnak magyarázatra szoruló anomáliák, mint például a vártnál gyorsabban párolgó elemei, valamint a szokatlan nikkel-vasaránya a látogatónak, de a válasz aligha fogja befolyásolni az idegenjármű-elméletet. A 3I/ATLAS december 19-én kerül legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 270 millió kilométeres távolságban halad el, így ha mégis mesterséges eredetű tárgyról van szó, ekkor nyílik a legnagyobb lehetőség arra, hogy megfigyeljük az idegeneket a volán mögött.