"Egy karriernek három szakaszból kell állnia"

(Címlapképen balról jobbra: Takács László, Sárospataki Albert, Berczeli András, Beck György, Flesch Tamás)

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Takács László / Schiller Autó Család Zrt., cég- és ügyvezető

Lehet-e készülni fiatalon a vezetői szerepre? De kérdezhetem úgy is: kell egyáltalán készülni rá?

Kiemelten fontos a vezetői szerepre való tudatos felkészülés már a karrier korai szakaszában. Akiben van ilyen irányú motiváció, annak nemcsak szakmai szempontból elengedhetetlen a folyamatos önfejlesztés, tanulás, hanem szükséges a vezetői szerepre való tudatos felkészülés is. Ennek számtalan formája lehet a szakirodalom olvasásától kezdve a gyakorlati tréningieken át egészen a mentoring folyamatokban való részvételig.
Egy fiatal karrierjében fontos mérföldkő az első vezetői pozíció. Hisz attól, hogy valaki a saját területén bizonyított szakértőként és belépőjegyet kapott a vezetők világába, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ott is megállja majd a helyét. Újdonsült vezetőként már az első naptól bizonyítani kell a vezetői rátermettséget. A csapat, a kollégák, az üzleti partnerek nem várnak arra, hogy szép lassan beletanuljon a vezetői szerepbe. Gondoljunk bele, hogyan néznénk egy úszóra, aki a rajtkövön állva, a startpisztoly dörrenésekor kezdene úszni tanulni?

Mit gondol, mennyit kell dolgozni egy nap?

Mint az élet sok területén, így a munkaórák esetében is szerintem a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Nem az számít, hogy 8, 10 vagy 12 órát töltünk egy nap munkával, hanem hogy a legfontosabb értékünket, a rendelkezésünkre álló időt mire és milyen hatékonyan használjuk fel.
Érdemes minden nap végén pár pillanat erejéig számot vetnünk és értékelnünk az adott napot, hogy visszanézve érdemes volt-e reggel felkelnünk. Ha ilyenkor jóleső elégedettséget érzünk, akkor jó úton járunk. Viszont, ha nem vagyunk teljesen elégedettek akár a munkával töltött idő hatékonyságával, akár a mennyiségével, avagy a munka és magánélet egyensúlyával, akkor érdemes megfogalmazni, hogy holnap mit fogunk kicsit jobban, kicsit máshogy csinálni. Jó hír, hogy minden új nap egy újabb lehetőség! Persze lehetnek nehezebb időszakok, amikor nincs mit tenni, mint lehajtani a fejünket és húzni az igát, de ha ez egy végeláthatatlan mókuskerékké válik, akkor érdemes egy nagy levegőt venni, és újratervezni a dolgainkat.

Sárospataki Albert / Billingo Technologies Zrt., vezérigazgató

Honnan ismeri fel, ki az a fiatal, akibe megéri munkát fektetni?

Nagyon szeretem azokat a fiatalokat, akik teli vannak motivációval, akarattal és céltudatossággal. Akik valóban tenni akarnak a jövőjükért, hogy előrébb jussanak és képesek kilépni a komfortzónájukból. Megteszik a sikerhez vezető sokszor kényelmetlen lépéseket, és nem a kifogásokat keresik. Kifejezetten fontosnak tartom az alázatosságot, ami sajnos sokakban nem egyértelmű és nem feltétlen megértett erősség. Ahol hiányzik az alázatosság, ott a valódi siker is hiányozni fog. E mellett a kitartás, ami véleményem szerint kritikusan fontos, hogy ne csak a vágyak és álmok legyenek meg, hanem azt következetesen és agilisan vigyük is végig. Mert nem az a kérdés, hogy lesz-e nehézség, hanem az, hogy abból mennyi és milyen súlyúak, amiket el kell bírni az út során. Mindenki, akikben megvannak a fentiek, azokba mindenképp megéri a hitet és munkát belefektetni, én kifejezetten nyitott vagyok és keresem a tehetséges fiatalokat.

Mit gondol, mennyit kell dolgozni egy nap?

Erre a kérdésre az egyes életszakaszaimban egészen biztos, hogy máshogy válaszoltam volna. Éveken keresztül éltem úgy és hittem azt, hogy a sikerhez a napi 12-16 óra munka szükséges a szó szoros értelmében, még hétvégén is. Akkor még nem teljesen értettem, hogy a túlzottan sok munka mellett lényegesen nehezebben jönnek meg az igazi inspirációk, alkotó gondolatok, mert annak a helyét a darálás, az igazi fókusz hiánya és a monotonitás veszi jobban át. Ilyenkor nincs honnan töltődni és az élet más területei is megborulnak, ami szintén negatív hatással van a munkára. Hálás vagyok, hogy ezt az időszakot is megtapasztalhattam, viszont szerencsére ez már a múlt. Most figyelek arra, hogy az életem más fontos területei is figyelmet kapjanak. Vállalkozóként egy napban és teljes fókuszban 8, maximum 10 óra munkát tartok még egészségesnek, a hétvégéket pedig csak nagyon indokolt esetben töltöm munkával, de ezeket igyekszem már máshogy szervezni. Nem könnyű az egyensúlyt megtalálni és tartani, de hosszú távon nincs ennél jobb alternatíva.

Berczeli András / Sprintform Europe Kft., Managing Partner

Lehet-e készülni fiatalon a vezetői szerepre? De kérdezhetem úgy is: kell egyáltalán készülni rá?

A vezetés nemcsak egy pozícióról szól, hanem egy mentalitásról és egy életformáról is. Fiatalon is rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, amelyek felkészítenek bennünket a vezetői szerepre, még ha nem is vagyunk tisztában ezzel. A kihívásokkal való szembenézés, a felelősségvállalás, a csapatmunka, a kommunikációs készségek fejlesztése mind olyan területek, amelyek hozzájárulnak a vezetővé válásunkhoz. A kérdés tehát nem az, hogy készülni kell-e rá, hanem hogy hogyan készülünk rá a mindennapok során. Számomra a legfontosabb vezetői tulajdonságok a rezilienciához kapcsolódnak, avagy mentálisan mennyire vagyunk képesek megbirkózni az akadályokkal, nehéz helyzetekkel.

Hobbi lehet önkifejezés eszköze, amivel a környezetének üzen?

Nekem a hobbi a kikapcsolást jelenti, olyan elfoglaltságot, amelyet magam miatt csinálok, tehát erre a kérdésre nemmel válaszolnék. Azonban elismerem, hogy sokak számára a hobbijuk kifejezési eszközként is szolgálhat. A művészet, sport vagy bármilyen más tevékenység révén képesek bemutatni saját egyéniségüket, értékeiket és szenvedélyeiket. Ezáltal a hobbik mások számára is kommunikációs eszközzé válhatnak. Ugyanakkor a legfontosabb az, hogy valami olyat csináljunk, amit igazán szeretünk, és amely boldogsággal tölt el minket, függetlenül attól, hogy azt mások értékelik-e vagy sem.

Beck György / Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Elnök

Mikor jön el az a pont, amikor hátra kell egyet lépni, és elkezdeni az utánpótlás-nevelést?

Nagyon bölcs megfigyelés az az állítás, hogy egy ember szakmai karrierjének három szakaszból kell állnia. Az első a tanulás, ismeretszerzés, a második, amikor az első szakaszban megszerzett tudást, tapasztalatot kamatoztatva az ember egzisztenciát épít, családot alapít és megalapozza a további életét. Ezután érkezik el a harmadik szakasz, amikor az ember megpróbál visszaadni minél többet a többi embernek, főleg a fiataloknak abból, amit az első két szakaszban kapott, összegyűjtött! Ezt az életfilozófiát angolul: LEARN - EARN – RETURN hármasnak hívják.
Szóval a válaszom arra a kérdésre, hogy mikor kell egyet hátra lépni és elkezdeni a "főállású" utánpótlás nevelést, az EARN szakasz végén! Természetesen az ember a teljes karrierje során nagy prioritást kell, hogy adjon a következő generáció fejlesztésének, de igazán a befejező szakaszban kaphat ez majdnem kizárólagosságot.
Az én saját pályámat is ezen elv alapján építettem fel, ma már nálam is a "visszaadás" a legfontosabb. Ennek keretében oktatok a SEED – regionális vezetőképző iskolájában és folytonosan mentorálok tehetséges fiatalokat, ez a tevékenység nekem is kiváló lehetőséget ad még közelebb kerülni a jövő fiatal vezetőihez.

Tanult olyat valamelyik hobbijából, amelynek hasznát vette a karrierje során?

A legnagyobb hobbim a vízilabda. A mai napig aktív játékos vagyok, bár ma már inkább levezető jelleggel veszek részt a vízilabda edzéseken, meccseken. Ennél fontosabb, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség társelnöke vagyok, és így elég közel állok ehhez a szép sporthoz, a fontosabb döntésekhez.
Mint a Szövetség egyik vezetője, igen sok eseményen veszek részt mint a csapat vezetője, és a teljes verseny alatt együtt vagyok a játékosokkal, vezetőkkel. Ezeken az eseményeken, a játékosokkal történő beszélgetéseken nagyon sok olyan dolgot tapasztalok, amit gazdasági vezetőként is hasznosítani tudok. Jó példaként sokszor alkalmazom Kemény Dénes csapattag-kiválasztási elvét, miszerint nem a legjobb játékost kell választani, hanem azt, akivel a csapat a legerősebb lesz!
Szintén nagyon hasznos volt, amikor Kemény Dénes a vezető csapatomnak arról beszélt, hogy lehet motiválni kétszeres olimpiai bajnokokat. Természetesen a dolog fordítva is működik, jó néhány esetben a gazdaságban működő módszereket alkalmaztam a sporteseményeken is.

Flesch Tamás / Continental Group Kft., tulajdonos, ügyvezető igazgató

Hogyan lehet áthidalni a generációk közti különbséget? Könnyebbséget jelent ebben a főnök-beosztott viszony?

A generációk közötti különbség feloldásánál félre kell tenni az egót, meg kell érteni, hogy az új generáció miben jobb, és azt kell kihasználni, egyfajta cuvée-t keverve az idősebbek élettapasztalatával. Azt gondolom, hogy ma egy másfajta főnök-beosztotti viszonyt kell ápolni, az új generációt nem utasítani kell, hanem be kell vonni a döntésekbe, és racionálisan el kell nekik magyarázni, és akkor partnerek lesznek a megvalósításban. A hangsúly a partnerség.

Tanult olyat valamelyik hobbijából, amelynek hasznát vette a karrierje során?

Viszonylag későn, tíz évvel ezelőtt kezdtem el golfozni, és ez a sport lett a legfontosabb hobbim. Mindig sportoltam szinte napi szinten valamit, de a golf számomra nemcsak hobbi lett, hanem az egyik legnagyobb tanítóm is. A türelem, koncentráció, kitartás, lazaság a golf legfontosabb velejárói, és ezek bizony az életben, munkában is jól jönnek. Társasági ember lévén sokszor magam is elcsodálkozom rajta, hogy mennyire szeretek egyedül gyakorolni, vagy akár egyedül végigsétálni a 18 lyukat, közben elgondolkozva az élet nagy dolgain.

Az InStyle MEN őszi lapszámában pedig arról olvashatunk, hogy mit gondolnak az ország top menedzserei az autózásról, a közlekedés jövőjéről és a fenntarthatóságról.

A cikk elkészültét a Volkswagen és a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. támogatta, a fotózás helyszínét pedig a Korda Filmpark biztosította.