"Az utánpótlás nevelése nem nyugdíjas tevékenység"

(Címlapképen balról jobbra: Tálos Péter, Papp Zoltán, Ratatics Péter, Gecse Norbert Zsolt, Lajkó Ferenc)

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Tálos Péter / Foxconn Csoport, alelnök

Mikor jön el az a pont, amikor hátra kell egyet lépni, és elkezdeni az utánpótlás-nevelést?

Akkor kell elkezdeni az utód keresését, amikor kineveztek. Az utánpótlás keresése/nevelése nem nyugdíjas tevékenység, hanem az aktív munkavégzés fontos eleme. A karrierünk során komoly gát lehet a továbblépésben, ha nem tudjuk átadni az éppen aktuális feladatainkat egy tehetséges utódnak. Első számú vezetőként pedig biztosítani kell, hogy ha bármikor, bármilyen okból kiesnénk, az élet menjen tovább. Amikor az ember hátralép-visszavonul, akkor már ne utánpótlást neveljen, hanem a tapasztalatait ossza meg azokkal, akik kíváncsiak rá és remélhetőleg képesek belőle valami számukra is hasznosat kihozni.

Létezik olyan, hogy jó kudarc és rossz siker?

Nincs ilyen, a kudarc rossz, a siker jó, definíció szerint: ezért siker a siker és kudarc a kudarc. Ugyanakkor a kudarcokból tudunk igazán tanulni, a sikerekből sokkal kevésbé. A sikerhez vezető úton azért sok kis kudarcocska is ér minket, ami lehetőséget ad rá, hogy ebből a folyamatból is építkezzünk.

Hol hibáznak a legtöbben, ha a work-life balance-ról van szó?

A work-life balance mindenki számára mást jelent, nincsenek tuti arányok, receptek, hogy napi hány órát kell pihenni vagy dolgozni, ez mindenkinél más. Egy felsővezető életében jól elkülönülő „work” és „life” időszakok sincsenek, az adott személy számára megfelelő egyensúlyt ennek fényében kell megtalálni. Van, amikor minden időnket egy probléma megoldására kell fordítani, máskor pedig szinte alig veszünk részt a cég életében. Az adott napon belül is lehetnek időszakok például délelőtt, amikor nem a munkával foglalkozunk és éjjelek, amikor pedig igen. A work-life balance egyszerűen az az élet- és munkaritmus, ami biztosítja, hogy ne égjünk ki, képesek legyünk az ismétlődő regenerálódásra és ezáltal a megfelelő teljesítmény nyújtására.

Papp Zoltán / Volkswagen, márkaigazgató

Mikor jön el az a pont, amikor hátra kell egyet lépni, és elkezdeni az utánpótlás-nevelést?

Az ember a karrierje során meg kell, hogy álljon néha, hogy átértékelje, hol tart az életében. Ha kell, újratervezzen, vagy akár új célokat állítson maga elé. Azt gondolom, hogy az utánpótlás-nevelés igénye idővel jön, amikor az ember már nem puszta számokat hajszol, hanem meglátja az olyan feladatokban is a kihívást és az örömöt, mint a fiatalokkal való együttműködés, az ő mentorálásuk, fejlődésük segítése. Ez különösen akkor pozitív élmény, ha a másik oldalon is megvan a pozitív hozzáállás, nyitottság.

Tanult olyat valamelyik hobbijából, amelynek hasznát vette a karrierje során?

Véleményem szerint a hobbink olyasmi lehet csak, amivel személy szerint azonosulni tudunk, ami mi vagyunk. Hobbimból, a hosszútávfutásból sokat tanultam. A futás egy őszinte sport, pont annyit kapsz belőle, amennyit beleteszel, és tulajdonképpen mindegy, hogy a legdrágább vagy egy olcsóbb szerelésben futsz, csak a teljesítmény számít. Karrierem során szükség volt olyan tulajdonságokra, mint a tervszerűség, kitartás, alázat. Ezek mind megvoltak a futásban, és a futás pedig csak megerősített ezekkel a tulajdonságokkal. Ugyanakkor mára ez a sport már sokkal inkább a kikapcsolódás, illetve annak eszköze számomra.

Ratatics Péter / MOL-Csoport, fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgató

Létezik olyan, hogy jó kudarc és rossz siker?

A siker nagyban attól függ, hogy mennyire vagyunk tisztában a saját erősségeinkkel, hiszen ezek tesznek minket különlegessé. A sikert megélni remek dolog, de az ember hamar túl lesz rajta, és nem gondolkozunk azon, hogy mit lehetett volna jobban, vagy máshogyan csinálni.

A kudarcok szintén ugyanolyan fontosak, mint a sikerek, talán még fontosabbak: nem kell félnünk tőlük, mert tanulni és fejlődni a kudarcokból lehet csak igazán. Ki kell építenünk magunkban azt a képességet, amivel a kudarcokat az előnyünkre tudjuk formálni, amelyek új lendületet tudnak adni számunkra.

Milyen egy jó hobbi? Mit ad az embernek?

A jó hobbi teljesen képes kiszakítani az embert a napi rutinból, egy olyan mindset-et ad, amely által teljesen megfeledkezünk a külvilágról, és csak az adott feladatra koncentrálunk, egyfajta flow élményt nyújt. Én ezt a sportban találtam meg, de van, akinek ezt a művészet vagy éppen valamilyen szellemi tevékenység jelenti.
A hétköznapok kötelezettségei és nyomása alatt könnyen elveszíthetjük az önmagunkra való figyelmet, egy jó hobbi azonban lehetővé teszi, hogy időt szánjunk saját magunkra és szenvedélyeinkre, ez rendkívül fontos a testi és szellemi egészség megőrzésében. A jó hobbi segít abban, hogy mindennapjainkat gazdagabbá és kiegyensúlyozottabbá tegyük, ami sokszor láthatatlan, de annál fontosabb alappillére az üzleti sikereknek is.

Gecse Norbert Zsolt / Nerd Developments Zrt., vezérigazgató

Honnan ismeri fel, ki az a fiatal, akibe megéri munkát fektetni?

Egy tehetséges fiatal kiválasztásánál a fő szempontok között szerepel az, hogy a jelölt rendelkezik-e az alábbi alapvető karakterjellemzőkkel:
- Elkötelezettség - aki hajlandó a szükséges erőfeszítést megtenni a célok elérése érdekében, és nem riad vissza a nehézségektől.
- Szorgalom - aki kitartóan, keményen dolgozik és a céljai felé halad.
- Kommunikációs készségek - az eredményes munkakapcsolatokhoz és az elképzelések megértéséhez elengedhetetlen a hatékony kommunikáció.
- Empátia - az empátiával rendelkező személy képes mások érzéseit és szükségleteit megérteni és támogatni.
- Kreativitás - a kreativitás és a problémamegoldó képesség segít új ötleteket előállítani és innovatív megoldásokat találni.
- Integritás - az etika és az integritás alapvetőek a megbízhatóság és az őszinteség szempontjából.
- Nyitottság a tanulásra - lehetővé teszi az egyének számára, hogy fejlesszék és bővítsék ismereteiket és készségeiket.
- Lelkesedés – az érdeklődés és a lelkesedés motiválttá teszi az embert a munka iránt, és pozitív hatással van a munkahelyi légkörre.
- Rugalmasság - a képesség az alkalmazkodásra és a változásokhoz való gyors reagálás kulcsfontosságú a különböző kihívások leküzdéséhez.
- Önbizalom - segíthet abban, hogy valaki magabiztosan dolgozzon és kezelje a kihívásokat.
Ezen karakterjellemzők kombinációja olyan fiatalokat azonosíthat, akik értékkel bírnak a munkahelyen, és hosszú távon sikeresek lehetnek a vállalat számára. Ezek az alapvető tulajdonságok gyakran fontosabbak lehetnek, mint a végzettség vagy a tapasztalat, mivel azok az egyének, akik rendelkeznek velük, hajlandók fejleszteni és javítani a képességeiket, és pozitív hozzájárulást nyújthatnak a munkahelyi csapat és a vállalat sikeréhez.

Mit gondol, mennyit kell dolgozni egy nap?

Azt gondolom, hogy a napi munkaidejének hossza egyéni preferenciától és a munkakörülményektől függ. Bár nem vagyok a mérvadó példa, hiszek a kemény munkában és abban, hogy az ember képes legjobb önmagát hozni a munkahelyén. Szerencsésnek érzem magam, mert a munkám egyben a hobbim is, így szenvedéllyel végzem. Ez a hozzáállás motivál és lehetővé teszi számomra, hogy több időt és energiát szenteljek a munkámnak. Azonban tudom, hogy ez a helyzet nem mindenki számára adott. Fontos, hogy a munkaidőt az egyén képességeihez, motivációjához és egyensúlyához igazítsuk. A túlzott munkavégzés kimerítő, negatív hatással lehet az egészségre és a magánéletre. Az ideális munkaidő megtalálása tehát egyénfüggő. Emellett az is fontos, hogy a munkaadók is támogassák a munka és a magánélet egyensúlyát, és lehetőséget adjanak a rugalmas munkaidőre, a távmunkára és a pihenőidőre. Ez segít megőrizni a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, és növeli a munkahelyi hatékonyságot. Az ember érvényesülése és sikeressége nem feltétlenül függ a napi munkaóráktól, hanem inkább az elkötelezettségétől, a szenvedélyétől és a hatékonyságától. A kulcs az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a magánélet között, hogy mindkét területen kielégítő életet élhessünk.

Lajkó Ferenc / DigiLog Consulting, ügyvezető

Honnan ismeri fel, ki az a fiatal, akibe megéri munkát fektetni?

Véleményem szerint az eredményes mentorlás kulcsa a mentor tudásán és tudásmegosztási motivációján kívül, a mentee nyitottsága és adoptációs képessége. Én ezek meglétét elsőként szoktam ellenőrizni az alapozó beszélgetés során. Nyitottság nélkül a legjobb mentor tapasztalt szavai is elszállnak a szélben, anélkül, hogy fejlődne a fiatal kolléga. A mentorálás azonban nem másolás! A menteenek nem a mentor életét kell újra élnie, hanem a tapasztalatait meghallgatva, azokat az élethelyzetéhez adoptálva kell megtalálni a saját megoldásait, amelyek passzolnak a személyiségéhez, vezetési stílusához. A saját megoldást mindig lelkesebben, kitartóbban követjük, mint másokét.

Tanult olyat valamelyik hobbijából, amelynek hasznát vette a karrierje során?

Én polihisztor típus vagyok, így sokféle hobbit űzök párhuzamosan, sőt 5-6 évente le is cserélek egyet-egyet közülük egy újra. Igen, minden hobbimból tanultam olyan készséget, amit sikerrel tudtam átvinni a munkámba és a magánéletembe egyaránt. A futásból a kitartást, a teniszből a küzdőszellemet, a vitorlázásból az alkalmazkodást, a horgászatból pedig a türelmet tudtam beépíteni a privát-, és az üzleti működésembe. Az új hobbik elsajátítása során pedig a tanulás alázata az, ami jól alkalmazható más helyzetekben is. Azt is megtanultam az évek során, hogy többféle és különböző hobbit érdemes kombinálni a kiegyensúlyozottság eléréséhez (pl. a pihentető monoton sport mellé érdemes egy versengőt is választani, ami jobb stresszoldó lehet).

Az InStyle MEN őszi lapszámában pedig arról olvashatunk, hogy mit gondolnak az ország top menedzserei az autózásról, a közlekedés jövőjéről és a fenntarthatóságról.

A cikk elkészültét a Volkswagen és a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. támogatta, a fotózás helyszínét pedig a Korda Filmpark biztosította.