Mennyire intelligensek valójában a sertések?

A sertések rendkívüli intelligenciáját a kutatók a két-hároméves gyerekek szintjére teszik, ami konvergál a kutyák értelmi képességeihez, bizonyos mértékben pedig túl is szárnyalja azt. Hovatovább, a malacok ugyanúgy megértik az olyan alapvető vezényszavakat, mint az "ül" vagy a "gyere", kiváló hosszútávú memóriájuknak köszönhetően pedig hónapok elteltével is képesek emlékezni más fajok egyedeire, köztük az emberére. És itt most nem arra kell gondolni, hogy gazdáikra, akiktől ételt kapnak, hanem olyanokra is, akikhez kedves vagy éppenséggel rossz élményeket társítanak. A kutyákkal szemben azonban felismerik a tükörképüket, és csont nélkül mennek át Gordon G. Gallup pszichológus 1970-ben kifejlesztett tesztjén, ami az állatok önismeretét méri. A Cambridge-i Egyetemen a Donald Broom által vezetett kísérlet során egy ilyen teszt keretein belül sikerült megállapítani, hogy azok a sertések, amik megtanulták a tükör használatát, képesek voltak megtalálni azt az ételt, ami alapvetően rejtve volt a szemük elől, és csak a tükörben látszott. Emellett pedig egész jól videójátékoznak...

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

És ez nem vicc, az Indiana állambeli Purdue Egyetem kutatóinak kognitív tesztje során négy sertés, név szerint Hamlet, Omelette, Ebony és Ivory jutalomért cserébe egy kétdimenziós arcade-játékot sajátított el. Az állatoknak először is meg kellett érteniük a joystick és a képernyő közötti kapcsolatot, majd azt, hogy az orrukkal irányított kar befolyásolja a kurzor mozgását. A játék meglehetősen egyszerű volt, a malacoknak véletlenszerűen, de egyre nehezedő szinteken a képernyő négy szélén megjelenő vonalakat kellett eltalálniuk, mindezt úgy, hogy a kutatók minimálisra redukálták a véletlenfaktort. Hamlet bizonyult a legügyesebbnek, ő az esetek több mint felében találta el az egyetlen jó megoldást az egyre nehezedő szinteken. Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy az olyan kognitív problémamegoldó képességekre irányuló teszteken is remekül teljesítenek, ami formák felismerésére összpontosul. Hamar megtanulják, hogy a négyzet alakú tárgy nem fér el a háromszög alakúban, ugyanakkor egy sikeres feladat elvégzése után a dicséretre hasonlóan reagálnak, mint a kutyák.

Az etológiai vizsgálatok sorra bizonyították, hogy érzelmeik rendkívül komplexek, képesek érzékelni mások fájdalmát, empátiát éreznek, és megfelelő körülmények között egyedi személyiségük is kiteljesedik. Az abnormális, intelligenciát csírájában sem mutató viselkedésük nagyrészt a nem megfelelő tartásukkal köthető össze, és ez az oka annak is, hogy napjainkban még mindig koszos állatnak tartja őket többség. Pedig nem is tévedhetnének nagyobbat, mivel a sertések kifejezetten tiszta állatok, a dagonyázást is csupán azért szeretik, mert izzadságmirigyeik nem működnek hatékonyan. A hőség ellen a sárral tudnak megfelelően védekezni, ami jóval lassabban párolog a víznél, emellett pedig a kullancsok és a bögölyök elleni küzdelemben is segítséget nyújt.

Ha tágas élettér áll rendelkezésükre, a dolgukat sem végzik el ott, ahol alszanak vagy esznek, ráadásul a Bázeli Állatkertben élő vaddisznóknál azt is megfigyelték, hogy a koszos, homokkal borított almákat sem ették meg, inkább elvitték azokat egy közeli vízforráshoz mielőtt elfogyasztották volna. Ezt a viselkedést még akkor sem hagyták abba, amikor huzamosabb ideig nem kaptak enni, ellenben mikor közvetlenül kapták a szennyeződéstől mentes almát, azt azonnal befalták. Bár rangsort nehéz állítani, a biológusok szerint tanulékonyságuk, kognitív képességeik és komplex szociális életük miatt a sertések a cetfélék, az emberszabású majmok, az elefántok és a szürke farkasok mellett a Föld legintelligensebb emlősállatai közé tartoznak.