Depressziós vagy? A mesterséges intelligencia felismeri

Világszerte milliókat érintő mentális betegség a depresszió. A Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint nagyjából a felnőtt lakosság öt százalékát, azaz mintegy 280 millió embert érint. Következményei is súlyosak, nemcsak a problémával küzdők, hanem a társadalom szempontjából is, ugyanis az előrejelzések szerint 2030-ra ez róhatja a legnagyobb terhet a világ egészségügyi és gazdasági rendszereire. A diagnózist felállítani azonban igen nehéz: egyrészt a tünetek is sokfélét, másrészt az érintettek is nehezen fordulnak szakemberhez.

Éppen ezért lehet kulcsfontosságú a depresszió felismerésében az az alkalmazás, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem szakemberei közösen fejlesztenek. A munka még 2012-ben kezdődött, amikor a BME bekapcsolódott az Európai Űrügynökség egyik kutatásába, amelyben a déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók pszichés állapotát mérték fel. A bezártság és elszigeteltség, valamint a hosszú éjszakák pszichésen megterhelőek, ezért követték figyelemmel állapotuk változását. Ebből indult a két egyetem közös munkája.

A kutatáshoz a Magyar Depressziós Beszéd adatbázisát használták fel, amely depressziós és egészséges emberek hangmintáit tartalmazza. Mivel a betegek beszéde általában megváltozik, halkabb, monotonabb lesz, és többször tartanak szünetet is, ezeket a jellegzetességeket tanították meg a szoftvernek. Emellett rögzítették a BDI és HAMD teszteken elért eredményeket is: e két vizsgálat a leginkább használatos a depresszió diagnosztizálása során. Míg előbbi önkitöltős, ezért pontatlan lehet, addig utóbbi orvosi jelenlét mellett zajlik, ezért pontosabb, de időigényesebb. Ám egyik sem teljesen objektív.

A szakemberek olyan fizikai jellemzőket vetettek össze minden beszédmintában, mint a hangspektrum, a hangdinamika, a dallamváltozás és a beszédritmus. Végül a szoftver igen hatékonyan szűrte ki a depressziós betegeket. Amennyiben a HAMD teszttel tanították az alkalmazást, 84 százalékos volt a pontosság, ha pedig a BDI tesztet használták fel, 76 százalék.

Ahogyan dr. Kiss Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos munkatársa értékelte, az eredmények alapján a szoftver széles körben is használható lenne kiegészítő diagnosztikai eszközként. Dr. Hajduska-Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanérsegédje pedig úgy látja, a korai felismeréssel az érintettek hamarabb jutnának el pszichiáterhez. Javulna életminőségük, és az egészségügyi rendszer is tehermentesülne. A cél egyébként egy nyelvfüggetlen alkalmazás kifejlesztése, amely a depresszió mellett a Parkinson-kór, továbbá száj- és gégedaganat szűrésére, egyéb rendellenességek azonosítására is alkalmas.

Ez egyébként már nem az első olyan fejlesztés, amely a mesterséges intelligenciát vonja be a gyógyászatba, betegségek diagnosztizálásába. Szintén a Semmelweis Egyetemen indult el még 2020-ban olyan távbőrgyógyászati szolgáltatás, amely során a program automatikusan felismeri a bőrbetegséget, de a végső diagnózist szakorvosok állítják fel.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!