Jármű
Mi lesz az univerzumunk sorsa a távoli jövőben?


Persze megtippelni is nehéz, de azért vannak sejtéseink...
A tudomány mai álláspontja alapján az univerzumunk közel 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, a sokat emlegetett ősrobbanás során. Szó szerint a világegyetem legnagyobb kérdése, hogy mi lehetett az ősrobbanás előtt, ha egyáltalán volt bármi is. Létezhetett az anyagi világ, vagy még a semmi sem létezett? Esetleg szorítsuk háttérbe a természettudományt, mondván egy felsőbb hatalomtól eredhet minden, teológiai vitát generálva az egész emberiség számára? Bár maga a fogalom igencsak megfoghatatlannak tűnik, legalább az ősrobbanás utáni pillanatokat a fizika állandó törvényei alapján már képesek vagyunk lemodellezni, ezzel pedig a jövőbe is tekinthetünk.
Kezdjük ott, hogy megszületett az univerzumunk, ezzel együtt pedig maga az idő is. Bizony, elvégre a világegyetem keletkezése előtt nem is beszélhettünk mértékegységekről, semmilyen formában. Köszönhetően annak, hogy ismerjük az építőkockákat, jóval nagyobb rálátásunk van a jövőre, mint a múlt előtti időkre. Persze ezzel nem redukálódtak le a lehetőségek, de legalább el tudunk indulni egy olyan látható ösvényen, amin még nem járt senki. Einstein például nem hitt az univerzum tágulásában, az ősrobbanást pedig egyetlen hirtelen folyamatként írta le. Bár a fizikus úgy él az emberek tudatában, mint egy kikezdhetetlen elme, a gravitációt még ő sem tudta legyőzni, ugyanis a világegyetem alaptézise, hogy a gravitáció állandó.
Az egyenletébe úgyszólván önkényesen iktatott be egy általa kitalált kozmológiai értéket, ami kiegyenlítette a gravitáció okozta zavarokat, alátámasztva az egyébként abszolút érthető elméletét. Az ő gondolatmenete alapján tehát az univerzum a végtelenségig létezhetne, viszont pár évvel felvázolt elmélete után pontos számítások bizonyították állításának ellenkezőjét. Miután egyre inkább arra utaltak a jelek, hogy az univerzum tágul, Einstein úgy tett, ahogy csak a legnagyobbak szoktak, és beismerte tévedését.
Tehát ha az univerzumunk tágul, akkor ebből az következik, hogy régen jóval kisebb volt, és ha logikusan gondolkodunk, ennek a tágulásnak idővel lassulnia kell. Egyszerűen fogalmazva, ha kilövünk egy puskagolyót, minél tovább repül a golyó, annál jobban kezd lassulni. A valóság viszont egyáltalán nem ilyen egyszerű, kiderült ugyanis, hogy a józan ésszel és a törvényszerűségekkel szembemenve a tágulás egyáltalán nem lassul, tehát tényleg léteznie kell valaminek, amit Einstein észrevett, csupán rosszul vázolt fel. Ez nem más, mint a sötét energia, ami bármennyire is fantazmagóriának tűnik, létezik. Legalábbis léteznie kell, máskülönben minden eddigi elméletünk megdőlne, még az is, amit alapvetésnek veszünk.

A Hubble űrteleszkóp új távlatokat nyitott az emberiség és az űr végtelenjének kifürkészése számára, így megtudhattuk általa azt is, milyen sebességgel távolodnak egymástól a galaxisok, tehát rálátást kaptunk a tágulás mértékére. Az új információk birtokában is minden azon az elméleten alapult, miszerint az univerzum össztömegének csupán öt százalékát teszik ki a bolygók, a csillagok, a galaxisok, és minden, ami materiális formában látható. Ennek ötszöröse a sötét anyag, amit bár műszerekkel nem tudunk kimutatni, jelenlétére a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásából tudunk következtetni. A tömeg maradék kétharmadát teszi ki a sötét energia, egyfajta kötőszövetként funkcionálva. Meglehetősen furcsán hangzik, hogy az energia súllyal rendelkezik, de itt jön képbe Einstein relativitás elmélete, miszerint a tömeg és az energia azonos. Tehát a professzornak félig-meddig igaza volt, ugyanis a sötét energia az, ami a gravitációnak ellentartva gyorsítja a tágulást.
A konklúzió persze újabb kérdést szült, de valószínűleg egy olyat, amire ha tudjuk a választ, akkor már mindent tudunk. Lényegében azt kell megállapítanunk, hogy vajon a világegyetem teljes tömege képes-e megállítani az univerzum tágulását. Egyszerűnek hangzik a feladat, de bármennyire próbálkozunk, csupán átlagolni tudunk. Tudjuk, hogy a bolygónknak mekkora a súlya, és még azt is, hogy mekkora lehet a Marsnak és a Napnak. Sőt, még a galaxisunk tömegére is vannak tippjeink, de még ha számításaink helyesek lennének, akkor sem tudnánk messzemenő következtetéseket levonni a végeredményből. Még a legmodernebb teleszkópokkal sem látjuk a világűr nagy részét, tehát fogalmunk sincs, hozzávetőlegesen mekkora tömegről beszélünk jelen esetben.
Az elméleti fizikusok szerint két opció lehetséges. Az egyik, hogy valóban elkezd lassulni egy idő után a tágulás, amikor a szükséges tömeg és az univerzum össztömege kiegyenlítődik. A másik lehetőség már sokkal izgalmasabb, mivel ha az univerzum össztömege túllépi a szükséges tömeget, vélhetően a tágulás megfordul, majd szép lassan az univerzum minden alkotóeleme egyetlen helyen kezd összpontosulni. Amennyiben ez megtörténik, olyan felfoghatatlan energiáról beszélnénk, amit elképzelni is nehéz, viszont ha definiálni kéne a várható folyamat végét egyetlen szóval, akkor az az ősrobbanás lenne. Ez alapján több milliárd évente újrainduló folyamatról beszélünk, így hipotetikusan akár azt is kijelenthetjük, hogy a világegyetem keletkezése előtt már létezett egy "másik" világegyetem. Nos, ez alapján már csak egyetlen kérdésünk lenne: mi lehetett az első ősrobbanás előtt? Semmi, vagy talán még a semmi sem?

Jármű
A nyers pickup vadiúj köntösben: Ford Ranger PHEV

Promóció
Edifier W820NB Plus V25: Technológia, ami tartja a ritmust veled
GTA Amerikán kívül? Ezek lehetnek a jövőbeli helyszínek
Sok rajongó évek óta arról álmodik, hogy egyszer egy GTA-epizód egy másik kontinensen, az Egyesült Államokon kívül játszódjon. Most a Rockstar Games egyik alapítója elárulta, miért történt ez eddig csak egyszer.
Erőszakos videójátékok: bekeményít a YouTube
A YouTube bejelentette, hogy módosítja a fiatalkorúakat védő irányelveit. Bizonyos videójátékos tartalmakat a jövőben csak nagykorú, bejelentkezett felhasználók nézhetnek meg.
Leonardo DiCaprio 10 legjobb filmje a közönség szerint
Egészen hihetetlen, milyen érzékkel választja meg a szerepeit.
Eladó a McLaren, amivel Senna először nyert hazai pályán
A brazil versenyzőlegendának nagyon sokat jelentett szülőhazája, ezért is olyan fontos ez a versenyautó.
Ilyen lehet az első széthajtható iPhone – akár már jövőre jöhet
Az Apple egyelőre titkolózik, de az iparági pletykák már egyre többet sejtetnek a rejtélyes mobilról.
A Barcelona sztárjainak az AMIRI szállítja az eleganciát
A katalán futballóriás ötéves megállapodást kötött az amerikai divatházzal.







