Mi történt volna, ha nem halnak ki a dinoszauruszok?

Vajon mi lett volna, ha 65 millió évvel ezelőtt nem csapódik be az a bizonyos meteor bolygónkba, ami elpusztította az élővilág nagy részét? Alternatív elméletek tucatja boncolgatta már, hogy vajon ebben az esetben is az ember válik-e a bolygó uralkodó fajává.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Az archeológusok egy része szerint az addigra már beindult biológiai folyamatok, valamint a környezeti hatások következtében a dinoszauruszok kihalása borítékolható lett volna, persze sokkal lassabb léptékben. Elméleteik szerint a hőmérséklet változása, valamint az emlősök méretének növekedése mellett a hüllők számára olyan kedvezőtlen feltételeket jelentett volna az éghajlat, ami megpecsételi sorsukat.

Ezzel szemben a másik tábor úgy véli, pont a biodiverzitás, az alkalmazkodókészség fokozatos kialakulása tette volna lehetővé a túlélést, csupán más formában. Valószínűsíthető, hogy termetük jóval kisebb lenne mint ahogy elképzeljük, ami szintén a külső hatásoknak és az energia-hatékonyság megváltozásának lenne betudható.

A kontinensek szétválása természetesen egyre különbözőbb fajok megjelenését tette volna lehetővé, ezzel tovább fokozva az adaptáció lehetőségét. Ami biztos, hogy a jégkorszakok váltakozása így is merőben megváltoztatta volna az addig ismert élőlények kinézetét. Ilyen esetekben sem kell számolni az evolúció megrekedésével, azonban tartós lassulására igen, mivel a legfőbb befolyásoló tényező az élet alakulására a bolygó időjárása és aktuális klímája.

forrás: Wikipedia / Jim Linwood

Illusztráció

A jelenleg elfogadott elméletek szerint a dinoszauruszok jelentős részének tollak borították a testét a madarakhoz köthető rokonság következtében, az elképzelések szerint pedig minden lehetőség adott lett volna az evolúció során ahhoz is, hogy idővel a különböző fajok bundát növesszenek a hideg miatt. Az őslények koponyáját vizsgálva több esetben megállapítható volt néhány faj agyának mérete és formája alapján, hogy fejlettségi szintjük jóval magasabb lehetett, mint a korukban élő emlősöké. A filmvilágban ezt próbálták prezentálni a Jurassic Park franchise-ban a velociraptorokkal, amik lényegében összetettebb gondolkodással rendelkeztek, mint a főemlősök.

Az emberek esetében a modern kori viselkedésformára utaló jegyek első nyomait 50 ezer éves leletek formájában találták meg, ami azt jelenti, hozzávetőleg pár százezer évbe telt evolúciós fejlődésünk. Ha szembeállítjuk ezzel a számmal a 65 millió évnyi előnyt, kijelenthető, hogy csupán az intervallumot szem előtt tartva a dinoszauruszoknak lett volna lehetőségük kialakítani a komplex gondolkodást és a tárgyhasználatot, ami akár egy fejlett civilizáció megjelenéséhez is vezethetett volna, talán pont az emberek fejlődésének kárára.