Szórakozás
Miért hazudunk, ha tudjuk, hogy ártunk vele?

Sokszor saját magunkat is átverjük, ennek ellenére gyakran élünk ezzel a rossz viselkedésformával.
Pszichológiai tanulmányok alapján azt állapították meg, hogy a hazudozást nagyjából 2-5 éves korunk között "sajátítjuk el". Alapvetően két típust különböztetünk meg: azt, aki önös érdekből hazudik, és azt, aki mások miatt. Előbbi inkább a férfiakra, míg utóbbi a női nemre jellemző.
A hazugság természete mindig egyénfüggő, tehát lényegesen befolyásolja a mértékét, ha valaki introvertált, befelé forduló típus, vagy éppenséggel a külvilágnak élő, extrovertált személy. Minél többet hazudunk, annál könnyebben leszünk rezisztensek erre a rendkívül rossz emberi viselkedésformára, mivel egy idő után agyunk már könnyedén dolgozza fel a valótlan állításokat. Nem érezzük miatta rosszul magunkat, sőt egy spirálba bekerülve észre sem vesszük egy idő után, melyik állításunk volt igaz.
Más szempontok is fontosak a végeredmény tekintetében, így maga a szituáció, az egyének közötti kapcsolat is lényeges befolyásoló tényező. Alapvetően rengeteg oka lehet, hogy valaki ezt a módját választja a dolgok elsimításának. A pszichológusok kategóriái szerint hazudhatunk a hatalom gyakorlása miatt, ami igazán jellemző a manipulátorokra, vagy füllenthetünk mások érdekében, elbújva ezzel a "kegyes hazugságnak" nevezett takaró alá. A helyzet is kikényszerítheti belőlünk az igazság meghamisítását, például ha egy állásinterjúra megyünk, és fontos szempont az első benyomás, de a szégyen vagy a kellemetlen szituációk elkerülése is a nyomós okok között van.
A legjobb hazugságvizsgálók és szakemberek sem tudják teljes pontossággal megállapítani, ha valaki nem mond igazat, de néhány jel mindig árulkodik ezekben az esetekben. Ilyen, ha valaki nem tartja a szemkontaktust, miközben velünk beszél, sokszor pislog, tördeli az ujjait, izeg-mozog, belekeveredik saját mondandójába, majd legyintve intézi el a dolgot, hátha nem is figyelt igazán a partner.
A legfontosabbnak minden pszichológus azt tartja, hogy stabil társas kapcsolatainkban mindig kerüljük el még a kisebb ferdítéseket is, hiszen egy házasság vagy párkapcsolat elején a rózsaszín köd után úgyis minden tulajdonságunkra fény derül. Felmérések alapján átlagosan napi egy-két füllentés, ami globálisan jellemző. Természetesen ez statisztikai adat, tehát nem kell magunkra venni, ha nem értünk egyet, viszont az is előfordulhat, hogy csupán azért nem értünk egyet, mert éppen magunkat akarjuk becsapni, ami mind közül az egyik lehető legrosszabb tulajdonság.
Ilyen volt a világ, amikor az USA legutóbb focivébét rendezett
Észak-Amerikában 1994-ben volt legutóbb labdarúgó-világbajnokság, bolygónkon azóta szinte minden megváltozott.
Férfiként is vállalnod kell, ha nem vagy jól
Ez az öt hétköznapi jelenség túlmutat a stresszen, sokszor valódi szorongás bújik meg mögöttük.
Dollármilliárdos üzlet az olajlopás Texasban
A tolvajok évről évre egyre komolyabb károkat okoznak az olajtársaságoknak.
VHS-en jelenik meg egy vadonatúj sci-fi film
Streaming helyett kezdetben kizárólag videókazettán lesz elérhető a This Is How The World Ends című független alkotás.
„Az emberi faktor fontos marad, amit nem tud kiváltani semmilyen algoritmus” – interjú Dóra Ádám festőművésszel
Dóra Ádám a fiatal képzőművész-generáció ismert alakja, művei intézményi és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Nemzetközi karrierjét tudatosan építette, az elmúlt tíz évben alkotott Londonban és Barcelonában is, bázisát mégis a Dunakanyarba helyezte. Beszélgettünk a kreatív stratégia fontosságáról, az üzleti szempontokról és arról is, hogy egy galéria helyezhet-e nyomást a művészre a siker érdekében. A Kortársak-sorozat első epizódja.
Hőség és izzadás: ez lehet a legszomjasabb világbajnokság
Az idei labdarúgó-világbajnokságot éppen akkor rendezik, amikor a legmelegebb van Észak-Amerikában. De mennyire terheli meg ez a csapatokat?







