Ezért szól másképp a kilencvenes évek zenéje

Ezért szól másképp a kilencvenes évek zenéje
Forrás: Jeffrey Mayer/Getty Images

Utazás

5 program a digitális detox jegyében, amit semmiképp se hagyj ki, ha ősszel Badacsony környékén jársz – Balaton Challenge 5. rész

Tech

5 hétköznapi helyzet, amikor aranyat ér egy profi fotósmobil

Szórakozás

Filmajánló: Hogyan rabolj bankot

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!

Promóció

Milyennek kell lennie ma egy férfinak? És ki dönti ezt el?

Facebook
Twitter
Pinterest

A Nirvana és a kilencvenes évek más slágerei ma is jellegzetesen szólnak. A különbség mögött nemcsak a nosztalgia, hanem a hangtechnika is áll.

Elég meghallgatni a Nirvana Smells Like Teen Spirit, a Metallica Enter Sandman vagy a Radiohead Creep című dalát, és máris visszarepülünk a kilencvenes évekbe. Nem csupán a dallamok vagy a hangszerelés miatt: ezeknek a felvételeknek sajátos hangzásviláguk van. De vajon tényleg másképp készültek a zenék akkoriban, vagy csak a nosztalgia játszik velünk?

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A válasz mindkettő. A kilencvenes évek a hangrögzítés egyik legérdekesebb átmeneti időszaka volt. Az analóg stúdiótechnika még meghatározó szerepet játszott, miközben a digitális felvételkészítés, szerkesztés és maszterelés egyre nagyobb teret nyert.

Amikor a hangosság versennyé vált

A különbségek megértéséhez érdemes megismerni a loudness war, vagyis a hangossági háború fogalmát. A lemezkiadók és producerek egyre hangosabb felvételeket akartak készíteni, mert úgy gondolták, ezek jobban megragadják a hallgatók figyelmét.

A megoldást a dinamikakompresszió és a limitálás jelentette. Ezekkel csökkenthető a leghalkabb és leghangosabb részek közötti különbség, illetve visszafoghatók a hirtelen hangerőcsúcsok. Így a felvétel átlagos hangereje növelhető anélkül, hogy a digitális rendszer megengedett maximális jelszintjét túllépnék.

Az Audio Engineering Society egyik kutatása 4,2 millió album hangossági jellemzőit elemezte, és kimutatta a hangossági verseny történelmi nyomait. A folyamat már a kilencvenes években felgyorsult, a kétezres években pedig különösen látványossá vált. Fontos azonban, hogy a nagyobb kompresszió nem feltétlenül jelent rosszabb zenét. Bizonyos műfajokban tudatos esztétikai eszköz, és a hangzásbeli különbségeket nem lehet egyetlen technikai mutatóval leírni.

Az analóg hangzás titka

A korszak karakteréhez a felvételi módszerek is hozzájárultak. Sok rockzenekar valódi erősítőkkel, akusztikus dobokkal és analóg berendezésekkel dolgozott, amelyek sajátos torzításokat és hangszíneket adhattak a felvételekhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kilencvenes évek minden zenéje analóg technikával készült, vagy hogy a mai digitális eszközök ne tudnának hasonló hangzást létrehozni. A mikrofonozás, a stúdió akusztikája, a hangszerelés és a produceri döntések legalább ennyire fontosak.

A grunge nyersebb gitárjai, a hiphop mintavételezési technikái és a korszak elektronikus tánczenéje ráadásul egymástól is egészen eltérő hangzásvilágot képviseltek.

A Spotify is beleszól abba, mit hallunk

Ma a streamingplatformok hangerő-normalizálást alkalmazhatnak, hogy az egymás után lejátszott dalok ne szóljanak szélsőségesen eltérő hangerővel. A Spotify hivatalos tájékoztatója szerint normál beállításnál a célérték –14 LUFS, bár az alkalmazás és a lejátszóeszköz is befolyásolja a működést.

Ez nem javítja meg automatikusan a korábban erősen kompresszált felvételeket: elsősorban a lejátszás hangerejét igazítja. Ráadásul ugyanaz a kilencvenes évekbeli album ma más masztereléssel is elérhető lehet, mint az eredeti CD-n. Ezért ha két kiadás eltérően szól, nem biztos, hogy a lejátszó vagy a formátum okozza a különbséget.

A régi zenék jellegzetes hangzása tehát nem egyetlen elveszett technológia titka. Sokkal inkább az adott korszak hangszereinek, stúdióinak, alkotói döntéseinek és hangtechnikai divatjainak összessége. A nosztalgia pedig csak még ismerősebbé teszi az egészet.

Videók

Videók

Utazás

5 program a digitális detox jegyében, amit semmiképp se hagyj ki, ha ősszel Badacsony környékén jársz – Balaton Challenge 5. rész

Tech

5 hétköznapi helyzet, amikor aranyat ér egy profi fotósmobil

Szórakozás

Filmajánló: Hogyan rabolj bankot

Promóció

Milyennek kell lennie ma egy férfinak? És ki dönti ezt el?

Kép
Sport

Elképesztő pénzek: a 10 legjobban kereső focista

Cristiano Ronaldo és Lionel Messi továbbra is uralja a futball pénzügyi világát. Mutatjuk, kik fértek fel a 2026-os tízes toplistára.

Kép
Jármű

Tényleg kevesebbet fogyaszt az autó tempomattal?

A tempomat kényelmesebbé teszi az autózást, de vajon üzemanyagot is spórol? A válasz attól függ, milyen úton és hogyan használjuk.

Kép
Szórakozás

Megmutatjuk az összes eddigi James Bondot - Robert Pattinson lesz a következő

Állítólag már hivatalosan is felajánlották a szerepet Aaron Taylor-Johnsonnak. Valóban ő a legjobb választás? És kiket követhet?

Kép
Szórakozás

Hivatalos: Robert Pattinson az új James Bond!

Öt év várakozás után eldőlt, ki követi Daniel Craiget James Bond szerepében. Az Amazon MGM Studios hivatalosan is bejelentette az új 007-es ügynököt.

Kép
Világ

300 ember haláláért felel a világ legvérengzőbb krokodilja

Gustave állítólag több száz emberrel végzett Afrikában. A hatalmas krokodilt hiába próbálták elfogni, később pedig nyoma veszett.

Kép
Utazás

5 program a digitális detox jegyében, amit semmiképp se hagyj ki, ha ősszel Badacsony környékén jársz – Balaton Challenge 5. rész

Németh Bálint telefonmentes kihívásra vállalkozik Badacsony környékén. Nézd meg, mit tartogat az őszi Balaton a Balaton Challenge új részében!

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!