Minden idők legfurcsább maratonja kaotikus véget ért

Az 1908-as londoni olimpián olyan versenyt és befutót láthatott a közönség, amilyen soha többé nem lesz talán.
London is azon városok közé tartozik, amelyek már több olimpiát rendezhettek. Legutóbb nem is olyan régen, 2012-ben, de azt megelőzően már 1948-ban és 1908-ban is ők látták vendégül a világ legjobb sportolóit. Az 1908-as megmérettetés sok szempontból marad örökké emlékezetes, az egyik ikonikus versenyt a maratonfutás hozta. A windsori kastélytól az olimpiára felhúzott White City stadionig vezetett az atléták útja – ötvenöten rajtoltak el.
A brit futók természetesen nagyon bizonyítani akartak hazai közönségük előtt, így nagy lendülettel vetették magukat a versenybe. Előbb a skót Thomas Jack, majd az angol Frederick Lord vezetett, de ők viszonylag hamar lemaradtak, úrrá lett rajtuk a fáradtság. Akkoriban még nem épült olyan tudományos alapokra a futás, mint manapság, voltak, akik rengeteg kávét döntöttek le felkészülés gyanánt, mások kimondottan kerülték még a vizet is, így aztán a kiszáradást kockáztatva.
Jóval túl a féltávon a dél-afrikai Charles Hefferon és az olasz Dorando Pietri tört az élre – utóbbi karrierje a legendák szerint elég furcsán kezdődött. 1904-ben látta versenyezni Carpi városában a kor leghíresebb olasz futóját, Pericle Paglianit. Az akkor egy boltban dolgozó Pietri munkaruhában eredt utána, és ért be a célba Paglianit megelőzve. Nem sokkal később pedig már hivatalos futóversenyen is rajthoz állt, szóval eléggé beszippantotta a sport.
Csakhogy úgy három kilométerrel a cél előtt még nem ő vezetett, hanem Hefferon. Viszont a dél-afrikai elkövetett egy nagy hibát: elfogadott a szurkolóktól egy pohár pezsgőt, de hát az alkohol dehidratál, és a szénsav sem sokat segít ilyenkor, úgyhogy Pietri könnyűszerrel meg tudta előzni, elvileg semmi más dolga nem maradt, mint hogy befusson a stadionba, ott megtegyen egy kört, és megérkezzen a célba, Alexandra királyné színe elé.
De az arénában már úgy tűnt, mintha nem is Hefferon, hanem ő pezsgőzött volna idejekorán. Kába és zavarodott volt, eleve rossz irányba indult, majd összeesett. Gyorsan a segítségére siettek a szervezők, hiszen senki nem akarta, hogy egy sportoló az uralkodó szeme láttára veszítse életét. Bár négyszer is talpra állították, Pietri négyszer esett össze. Amikor az amerikai Johnny Hayes is megjött a stadionba, az olasz mintha varázsütésre összekapta volna magát, futni kezdett, és sokak támogatásával átszakította a célszalagot. Oké, leginkább átzuhant rajta, de kétségkívül hőssé vált.
Hőssé igen, de aranyérmessé mégsem. Az amerikaiak – amúgy teljes joggal – panaszkodtak, amiért Pietri segítséget kapott, hiszen ez automatikusan kizárással jár ma is, és nem volt elfogadott akkor sem. A tiltakozásnak helyt adtak, az olimpiai bajnok Johnny Hayes lett, akit – miután átvette serlegét a királynétól – csapattársai egy asztalon hordoztak körbe a nézők előtt. Második lett Hefferon, aki később kisfiát Marathonnak nevezte el, a dobogó harmadik fokát az amerikai Joseph Forshaw csípte el. Dorando Pietri végül különdíjat kapott az uralkodótól kitartásáért, a brit fővárosban pedig idővel utcát neveztek el róla.
És hogy mindezt ki írta meg a brit Daily Mail számára? Egy bizonyos Arthur Conan Doyle, akinek Sherlock Holmes figuráját köszönhetjük.
(forrás: Olympics.com; a borítóképen Pietri célba érkezése látható)
Hangulatos és stílusos: 3 pulóver, ami 2025 tavaszán biztosan ott lesz a felkapott darabok között
Tavasszal még jól jön azért egy pulóver, ötleteink között pedig lehet, hogy te is találsz neked tetsző darabot.
Rózsaarannyal ütötték fel ezt az egyedi Bentley-t
A Bentley Batur önmagában is lenyűgöző luxusautó, a Black Rose-t azonban némi rózsaarannyal tették még látványosabbá.
Történelmet írt az NBA hárompontos-királya
Steph Curry az első ember a liga történetében, aki eljutott négyezer tripláig. Vagyis összes karrierpontjának csaknem felét így szerezte.
Sosem látott filmfelvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965. március 15-én történt felrobbantását azóta sem tudta kiheverni a magyar társadalom. Pontosan 60 év telt el azóta, hogy a metró építkezésére hivatkozva lerombolták Budapest ikonikus épületét, amelyre egyre kevesebben emlékeznek már. Az NFI Filmarchívumban most feldolgozott filmfelvételek segítenek abban, hogy azok is átélhessék az élményt, akik sosem járhattak az épületben.
A spermád megmondja, meddig élsz?
Úgy tűnik, a spermiumok száma és mozgékonysága is összefüggésben van a várható élettartamunkkal.
„Az emberek 90 százaléka nem alkalmas együttélésre” - TRÚMEN S02E03
A TRÚMEN legfrissebb adásában a városi élet előnyeit és hátrányait boncolgatja Törőcsik Dani és Tóth Szabi.