Évszázadok után derülhetett fény a Mona Lisa titkára
A világ talán legismertebb festménye egyben az egyik legrejtélyesebb is, hiszen sem azt nem tudni, kit ábrázol, sem azt, mit látunk a háttérben.
Ha meg kellene nevezni egyetlen híres festményt, amit jó eséllyel mindenki ismer, még ha soha nem is érdekelték különösebben a művészetek, a Mona Lisát említeném. A párizsi Louvre-ban látható alkotást Leonardo da Vinci készítette 1503 és 1519 között, noha a címet nem ő adta neki. Annak ellenére, hogy a szakemberek nagyon sokat elemezték és vizsgálgatták a művet, máig több rejtély övezi. Az egyik leglényegesebb például, hogy egyáltalán ki van a képen. Több elmélet is létezik, ezek közül leginkább az számít elfogadottnak, hogy Lisa Gherardinit, egy Francesco del Giocondo nevű tehetős firenzei kereskedő feleségét ábrázolja.
A másik nagy kérdés pedig, hogy mit látunk mögötte, a háttérben. Természetesen ezzel kapcsolatban is felmerül időről időre, hogy most már aztán tényleg minden kétséget kizáróan beazonosították a helyszínt. Tavaly például Silvano Vinceti olasz művészettörténész állította, hogy a Ponta di Valle, más néven Romito híd figyelhető meg a képen, amely a toszkánai Laterina településnél található. Ez amúgy logikus is lenne, ha már Lisa férje is a Toszkánában található Firenzében élt. Ráadásul da Vinci maga is sokat tartózkodott a közelben fekvő Friesoléban.
Most azonban Ann Pizzorusso geológus és művészettörténész állt elő egy másik elmélettel. Szerinte egy, a Vicenti által vélthez képest nagyon messzi helyről van szó, mégpedig a Comói-tó keleti ágának déli részénél lévő Lecco városáról. Pizzorusso ugyanis a települést körülölelő hegyek szikláit véli felfedezni a műalkotáson. Geológusként arra mutatott rá, hogy da Vinci imádta a természetet, és nagyon pontosan is ábrázolta annak szépségeit. Szerinte legalább olyan nagy gondot fordított ezekre a részletekre, mint a képein szereplő emberekre.
A szakember azzal is érvel, hogy míg általában a művészettörténészek nem foglalkoznak a geológiai megközelítéssel, fordítva pedig a geológusok sem mélyülnek a művészettörténeti vonatkozásban, addig ő maga mindkét szakmával rendelkezik, és komplexebben vizsgálja a képet. Eddig a művészettörténészek inkább azt mondták, a háttér megfestéséhez Leonardo csupán a képzeletére hagyatkozott, ő viszont állítja, ha bármely geológusnak megmutatja a képet, alátámasztja a Lecco kapcsán elmondottakat.
Követem!
Hangulatos és stílusos: 3 pulóver, ami 2025 tavaszán biztosan ott lesz a felkapott darabok között
Tavasszal még jól jön azért egy pulóver, ötleteink között pedig lehet, hogy te is találsz neked tetsző darabot.
Rózsaarannyal ütötték fel ezt az egyedi Bentley-t
A Bentley Batur önmagában is lenyűgöző luxusautó, a Black Rose-t azonban némi rózsaarannyal tették még látványosabbá.
Történelmet írt az NBA hárompontos-királya
Steph Curry az első ember a liga történetében, aki eljutott négyezer tripláig. Vagyis összes karrierpontjának csaknem felét így szerezte.
Sosem látott filmfelvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965. március 15-én történt felrobbantását azóta sem tudta kiheverni a magyar társadalom. Pontosan 60 év telt el azóta, hogy a metró építkezésére hivatkozva lerombolták Budapest ikonikus épületét, amelyre egyre kevesebben emlékeznek már. Az NFI Filmarchívumban most feldolgozott filmfelvételek segítenek abban, hogy azok is átélhessék az élményt, akik sosem járhattak az épületben.
A spermád megmondja, meddig élsz?
Úgy tűnik, a spermiumok száma és mozgékonysága is összefüggésben van a várható élettartamunkkal.
„Az emberek 90 százaléka nem alkalmas együttélésre” - TRÚMEN S02E03
A TRÚMEN legfrissebb adásában a városi élet előnyeit és hátrányait boncolgatja Törőcsik Dani és Tóth Szabi.