Egy szabadulószoba, ahol már a belépés is libabőrt okoz - szó szerint. A budapesti MystIQueRoomban két teljesen különböző világba csöppentünk bele egy délután alatt – egy hátborzongató ház és egy misztikus kristálykoponya rejtélye várt ránk. Logika, nevetés, suttogások és csapóajtók – a nyár egyik legemlékezetesebb programja lett belőle.
Van abban valami egészen felszabadító, amikor egy baráti társaság közösen elveszik a valóság és a fantázia határán – majd egy óra múlva győztesen, kicsit izzadtan, de nagyon büszkén tér vissza onnan. Pontosan ez történt velünk (mínusz a megizzadás, mert kifejezetten kellemesen klimatizált élményben volt részünk) egy forró nyári délutánon a budapesti MystIQueRoomban, ahol két teljesen különböző, mégis egyformán izgalmas szabadulószobát is kipróbáltunk.
A nyár közepén ritka kincs a kellemes hűvös – és most nem egy klimatizált plázára gondolok, hanem egy olyan belvárosi labirintusra, ahol nemcsak a levegő, hanem a rejtély is bizsergetően hűvös. A MystIQueRoom szobái nemcsak díszleteikben és történeteikben alaposan kidolgozottak, de az élmény szinte filmszerű, már-már moziként hat az érzékekre. Az első játékunk, a Rettegés Háza, rögtön el is vitte a csapatot egy nyomasztó, sötét mesébe, ahol már az első lépéseknél összébb húztuk magunkat.
A sztori egy titokzatos ház körül forog, ahol egy Anna nevű nő múltjának árnyai kelnek életre. Nem spoilerezek, de annyit elárulhatok: ha szereted a sötét pszichológiai thrillereket és a zárt terek nyomasztó hangulatát, ez a te pályád! Az effektek: a villogó fények, nyikorgások, suttogások, mind-mind hozzáadtak ahhoz, hogy tényleg úgy érezzük, ez a ház “él”. Néha valóban elgondolkodtunk azon, vajon minden hang a játék része-e, vagy valaki tényleg követ minket…
A feladványok pedig… nos, nem voltak könnyűek. Őszintén be is vallom, kétszer kellett segítséget kérni - de mentségünkre szóljon, hogy az egyikre előbb-utóbb magunk is rájöttünk volna, ha picit türelmesebbek vagyunk. A türelem amúgy is egy jó erény egy ilyen játékban, sőt, talán a legfontosabb tulajdonság a hidegvér mellett.
A második pálya, Az elveszett kristálykoponya már egy teljesen más világ volt: sötét bányák, rég elveszett kincsek és egy titokzatos kristálykoponya. Aki rajong az Indiana Jones-filmekért, az itt otthon fogja érezni magát. Itt kevesebb volt a borzongás, több a kaland (kúszás-mászás!) és a felfedezés. A díszlet annyira részletgazdag volt, hogy néha elfelejtettünk sietni – csak álltunk és néztük, milyen aprólékosan van megcsinálva minden sziklafal és rejtekhely.
Ebben a szobában kicsit bátrabbak lettünk, hangosabban nevettünk, versenyeztünk, ki tud először rájönni egy-egy kombinációra. Viszont mivel rögtön az első szoba után, kis pihenéssel vetettük bele magunkat a második szoba rejtelmeibe, a végére érezhetően elfáradtunk, így ha nem kapunk egy kis segítséget a végén, bizony a Kristály Koponya átka lesújtott volna ránk.
Ami igazán kiemeli a MystIQueRoomot a budapesti szabadulószobák tengeréből, az a részletekbe menő hangulatépítés. Nem csak bezárnak egy díszletbe, egy teljesen más világba repítenek. Ráadásul a játékok jól skálázhatók: kezdők és rutinos szabadulók egyaránt megtalálják a kihívást. Az pedig, hogy mindenki egy kicsit zseninek érezheti magát, talán a legjobb dolog az egészben.
Számomra ez az élmény többről szólt, mint pusztán egy nyári programról. Ez egy másik valóságba való belépés volt, ahol egy-egy órára elfelejthettünk minden hétköznapi dolgot – csak mi voltunk, a rejtvények, meg a vágy, hogy kijussunk. És igen, kijutottunk - épphogy, de sikerült. Kétszer is!
Az MGM-stúdió kifutófiúja, aki sosem tanult színészkedni, mégis a filmtörténet egyik legtöbbet díjazott hollywoodi ikonja lett.
A Vétheuil reggeli fényben című alkotást emberemlékezet óta nem lehetett már megcsodálni, most rekordot döntött.
Az 1997-ben megjelent Grand Theft Auto megalapozta a világ egyik legsikeresebb videójáték-sorozatát, és az RTX Remixnek köszönhetően most teljes path tracinggel, megújult látványvilággal tündököl.
Az Apple TV és az IMAX együttműködésének keretében öt futamot is nagyvásznon figyelhetnek a szurkolók.
Az autókért és motorokért rajongó színész az 1971-es Le Mans – A 24 órás verseny című filmben hordta a szögletes tokról könnyen felismerhető Monacót.
Az új Ford Mustang GTD lenyomta a Chevrolet Corvette ZR1X köridejét az ikonikus versenypályán.
Követem!
