A nagy csokirablás: tízezernyi Kit Kat esett fogságba

Az amerikai Danny Taing évekig élt Japánban, majd amikor az USA-ba hazatért, vitt a rokonoknak, barátoknak kóstolót az ottani édességekből, nasikból. Ezek egy része helyi különlegesség volt, nem szánták nemzetközi forgalomba. Azonban a fogadtatást látva megszületett az ötlet, hogy mégiscsak eljuttassa a finomságokat az Egyesült Államokba. Létrehozta a Bokksu nevű céget, amely nem csinál egyebet, mint hogy havi előfizetési díjért rendszeresen küld egy-egy teli dobozt a vevőknek.

Danny legutóbb jelentős mennyiségű Kit Katre – úgy 55 ezer szeletre – csapott le, olyan ritka ízekre, amelyek Amerikában nem kaphatók, sőt Japánban is csak korlátozottan voltak elérhetők bizonyos régiókban vagy időszakokban. Többek közt dinnyés, matcha lattés és daifuku mochi ízű ostyaszeleteket rendelt meg, rendben meg is érkeztek Japánból az USA-ba. Ekkor azonban kezdetét vette egy olyan szövevényes csalássorozat, amit igen nehéz lesz felderíteni, de még követni is.

A csokiknak Kaliforniából kellett volna eljutniuk a New Jersey-i raktárba. Danny megbízta a szállítással a Freight Rate Central fuvarszervezőt, annak vezetője, Shane Black mintegy 13 ezer dollárt, azaz durván 4,6 millió forintot kapott az üzlet keretében. Mivel ő saját alkalmazottakkal nem rendelkezik, egy Tristan nevű külsős fickónak szervezte ki a melót, aki hamarosan jelentkezett is, hogy leszállította az egyik felét, nemsokára intézi a második adagot. Csakhogy valójában nem ért célba a rakomány, Tristan lerobbanással kezdett ködösíteni, a közvetlen munkáltatójaként megjelölt cég pedig egyáltalán nem is hallott ilyen nevű emberről.

Végül aztán Tristan valahogyan csak beismerte, hogy csaló, sőt megadta két raktár címét is, ahova a Kit Kateket vitte. Mondjuk ez önmagában elég gyanús: miért is vallaná be egy csaló, hogy kamuzott, és miért vezetné nyomra a megkárosított áldozatot? Különösen, hogy addig ő maga egy centet nem látott, csak átvételkor fizették volna ki a fuvart. Kiderült, hogy az édességek soha nem hagyták el Kaliforniát, Tristan meg felszívódott. Black a jelek szerint nem tanult a saját kárán, így megbízott egy Manny nevű fickót, hogy fejezze be végre a melót. Ő az egyik raktárból el is vitte a csokikat, de álnevet hagyott hátra, a Kit Katekkel együtt köddé vált. Közben a raktár vezetői kitartanak amellett, hogy a tulajdonjog igazolása nélkül senkinek nem adnak ki semmit.

A helyzet tehát most úgy áll, hogy a több tíz millió forint értékű édesség feléről egyáltalán nem tudni, hol lehet. A másik fele legalább megvan, de a kétheti tárolásért 1,3 millió forintnak megfelelő dollárra tart igényt a raktárt üzemeltető vállalkozás, ennek Black kábé a felét tudta saját zsebből kicsengetni, de amíg a többit nem rendezi, nem viheti el az árut. A jogos tulajdonos, Danny Taing meg közben már arra gondol, amúgy sem biztos, hogy el merné adni a csokoládékat, hisz ki tudja, hogyan tárolták, és mi lesz, ha valaki megeszi azokat.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!