Ezek a nemzetek teljesen leuralnak egy-egy sportágat

Egy ország dominanciája adott sportágban nem a véletlen műve, a sikert komplex ökoszisztéma határozza meg, aminek alappillérei a genetika, a kultúra, valamint a gazdasági és infrastrukturális tényezők. Persze sportága válogatja, melyik hozzávalóból mennyire van szükség, de ha minden a helyén van, már nem is sportról, sokkal inkább nemzeti identitásról beszélünk, amire a társadalom minden rétege szimbólumként tekint. Bizonyára sokaknak jut első körben eszébe Jamaica és az ország rövidtávfutói, akiknek olimpiai sikereit a géneknek tulajdonítják, pedig jóval több van a felszín alatt, mint ami elsőre látszik.

Való igaz, a kutatások szerint a jamaicai lakosság nagy része rendelkezik az ACTN3 gén egy olyan változatával, ami elősegíti a gyorsan összehúzódó izomrostok fejlődését. Atlétáik szíve is úgy pumpálja az oxigéndús vért, mintha csak erre lenne kitalálva, de az alapvető genetika elhivatottság nélkül nem sokat ér. Jamaicában a sprintnek elképesztő kultusza van, az évente megrendezett középiskolai bajnokság, az úgynevezett „Champs” akkora nemzeti esemény, mint Európában a Bajnokok Ligája, vagy a tengerentúlon a Super Bowl, egyúttal a brazil focistákhoz hasonlóan ez a legelérhetőbb kitörési lehetőség a fiataloknak a szegénységből. A turizmusra épülő ország korántsem nevezhető gazdagnak, de ők rendelkeznek a világ legprofibb edzőivel és olyan komplexumokkal, amik a legmodernebb technológiákat alkalmazzák. Nem kis tényező a klíma, ami miatt az atlétáknak egész évben lehetőségük van a szabadtéri edzésre, és az sem elhanyagolható szempont, hogy az egykori bajnokok példaképként szolgálnak a feltörekvő tehetségeknek, örökös körforgást biztosítva plusz motiváció szempontjából. Nem is szaporítjuk tovább a szót, mutatjuk az országok sikerének kulcsát.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Kanada – jégkorong

A jégkorong annyira összefonódott Kanada kultúrájával, hogy a játékot gyakorlatilag már 4-5 évesen elsajátítják a gyerekek. Az ország klímája, a hideg és a rengeteg természetes víz ideális terepet biztosít az infrastruktúra alapjainak, de még a legkisebb városokban is találni fedett pályát, gyakorlatilag előbb, mint sportcsarnokot. Kétség nem fér hozzá, az észak-amerikai NHL a világ legszínvonalasabb ligája (ez egyébként 7 kanadai mellett 25 USA-beli csapatot tömörít), ami biztosítja a játékosok folyamatos fejlődését, mivel a jégkorong esetében nem beszélhetünk elsöprő genetikai fölényről. A kanadai sportolók fizikálisan és mentálisan is nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mint a világ bármely más pontján, s minthogy kiemelkedően a legnépszerűbb nemzeti sportról beszélünk, a szűk elitbe való bekerülés motivációja is ezzel arányos. A „gyakorlat teszi a mestert”-elv és a versenyhelyzet folyamatosan biztosítja, hogy az ország válogatottja mindig a legkiválóbb, legjobb formában lévő játékosokból álljon.

forrás: Pixabay / AS_Photography

Egyesült Államok – kosárlabda

Kezdjük ott, hogy magát a kosárlabdát is Amerikában találták fel 1891-ben. A sportkultúra adott, ugyanakkor a kosár első körben nem igényel nagy anyagi ráfordítást, nem kell más, csak két palánk és egy labda, ami megkönnyíti a helyzetet annak tükrében, hogy minden iskolában, parkban vagy kertvárosi övezetben találni különböző minőségű pályákat vagy grundot. Ha elhagyjuk az amatőr szintet, jól kirajzolódik, hogy a középiskolák és az egyetemek hatalmas pénzt fektetnek a tehetséggondozásba, a sportösztöndíjnak lényegében itt van a legnagyobb kultúrája. Emiatt hatalmas a merítési lehetőség, a megfigyelőhálózat is kiemelkedő, miközben az egyetemek szoros kapcsolatban állnak a profi ligával. Nem elhanyagolható az ország népessége és a show-elemekre épülő meccshangulat sem, ami a siker, a hírnév és a gigajövedelem ígéretével kecsegtet.

Finnország – WRC

Bár Finnország esetében a jégkorong a legnépszerűbb csapatsport, nem feledkezhetünk meg a finn versenyzők rali-dominanciájáról sem. Bár a franciák adják a legtöbb világbajnokot, a rali szülőhazáját északon, az Ezer tó vidékén kell keresni. Az országban alapvetően rendkívül népszerűek a technikai sportok, emiatt nagyon sok gyerek szinte előbb tanul meg gokartozni, mint olvasni. A rali a génjeikbe ivódik, így amikor elérik a profi szintet, nemcsak érzik az autót, hanem értik is, ami nagyban megkönnyíti a mérnökökkel való kommunikációt. A mentorrendszer a korábbi legendák, mint például Marcus Grönholm és Harri Rovanperä által biztosított, ugyanakkor ha mindent az alapokra vezetünk vissza, nem elhanyagolható tényező az ország útviszonyainak adottsága sem. A szűk erdei utak, a murvás terep és a csúszós felület olyan gyakorlatot adnak a versenyzőknek, amivel kapásból előnybe kerülnek más országok tehetségeivel szemben, akiknek külön el kell utazniuk más helyszínekre gyakorlás céljából.

forrás: Wikipedia / Christopher Batt

India – krikett

Annak ellenére, hogy a krikettnek nincs hagyományos értelemben vett nagy múltja Indiában, gyakorlatilag mégis az ország vallásává vált sportszakmai szempontból. A krikett meghonosítása a gyarmati időszakhoz köthető, az angolok hozták be, majd első körben a tehetősebb gazdasági réteg köreiben terjedt el. India függetlensége után ez a sportág lett az, ami hidat kovácsolt a kasztok között, szegények és gazdagok egyaránt magukénak érezték, de a nagy bummra az 1983-as világbajnokságig kellett várni, amikor az esélytelenebbnek tartott indiai válogatott megnyerte a tornát. A játékosok hőssé váltak az országban, a krikett elképesztő népszerűségre tett szert, a könnyű hozzáférhetőség miatt pedig hamarosan mindenki számára a fő szabadidős tevékenységgé vált. A többi sportág lényegében háttérbe szorult, ami annak is köszönhető, hogy a krikettbajnokság magasan a legjövedelmezőbb és legnézettebb sportesemény lett Indiában.

Kína – asztalitenisz

Kína az asztalitenisz tekintetében globális monopolhelyzetben van, lényegében úgy tekinthetünk rá, mint a nemzet legfontosabb sportágára. A népes országban millió gyerek kezdi el a játékot már egészen fiatalon, hogy aztán a legjobbakat kiemeljék. Ha szigorúan akarunk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy ilyenkor nem sok választásuk akad a fiataloknak, ugyanis azonnal bentlakásos sportakadémiákra küldik a legjobbakat, ahol 90 százalékban minden az asztaliteniszről szól. Államilag kiemelt támogatást élvez a sportág, ami az edzésmódszereken is meglátszik. Az edzők a legmodernebb biomechanikai és adatelemző módszereket alkalmazzák, az ellenfeleket alázatosan és tűpontosan elemzik, ugyanakkor a belsős válogatókat széles körben keményebbnek titulálják, mint a nemzetközi tornákat. Kína tulajdonképpen asztalitenisz-terminátorokat termel, akik leuralják a világ élmezőnyét.

forrás: Pixabay / djimenezhdez

Kenya – hosszútávfutás

A kenyai hosszútávfutók évek óta dominálják a sportágat, az ő esetükben viszont az infrastrukturális és gazdasági tényezők az ország lehetőségei és a sport követelményei miatt kevésbé élveznek prioritást. A siker legfőbb tényezője, hogy a futók, különösen a kalendzsin törzsből származók, a Nagy-hasadékvölgyben élnek 2000-2500 méteres magasságban, és ott is edzenek. A felkészülést már gyerekkorban elkezdik, igaz, nem feltétlenül önszántukból, mivel a fiataloknak napi szinten kell hosszú kilométereket megtenni az iskoláig, ami megalapozza a profi sportra való ráhangolódást. És ezt tényleg úgy kell elképzelni, mint a filmekben, még ha európai szemmel furcsának és egyben romantikusnak is tűnik az ilyen életmód árán bekövetkező siker. A ritkább magaslati levegő arra kényszeríti a szervezetüket, hogy több vörösvértestet termeljen, ami javítja az oxigénszállító képességet, ugyanakkor vékonyak, könnyű a csontozatuk, az átlagnál hosszabb a lábszáruk, ami pont, hogy alacsony oxigénigényt biztosít. A nemzetközi versenyeken elérhető pénzdíjak óriási anyagi motivációt jelentenek a szegényebb régiókban, az ország kultúrájának köszönhetően viszont az ezért járó nemzeti elismerés még annál is többet számít futóiknak.

Új-Zéland – rögbi

Ha azt mondjuk, hogy a rögbi Új-Zéland fő sportja, még enyhén is fogalmaztunk. India és a krikett kapcsolatához hasonlóan a játék népszerűsége a korai brit gyarmatosításból ered, amelyet az őslakos maorik sajátítottak el a telepesekkel karöltve. A játék a társadalmi egyenlőség szimbólumává vált, valamint szorosan összefonódott a maori közösségi kultúrával, aminek ékes példája a mérkőzések előtti haka-tánc. A férfi csapat, vagyis az All Blacks válogatott a tornák történetében a legtöbb győzelemmel és a legjobb győzelmi aránnyal rendelkezik, három világbajnoki címmel megtámogatva. A női válogatott, a Black Ferns ennek a dupláját, összesen hat világbajnoki címet tudhat magáénak. Jelen esetben szintén nem pusztán sportágról, hanem a kulturális identitás hatalmas szeletéről beszélhetünk, egy olyan jelenségről, amit az országban szinte mindenki követ, és mindenki kedvel. Ez a pozitív vélekedés többek között a folyamatos nemzetközi sikereknek is köszönhető. Az edzésmódszerek és a munkamorál is ehhez idomul, ami a mezőny fölé magasodó játékstílust és kiemelkedő játékosokat eredményez.

forrás: Wikipedia / Alasdair Massie

És még sokan mások

Néhány példát még mindenképp meg kell említeni az országok és a sportágak kapcsolatát illetően. Magyarország például minden felsorolt fontos kritériumnak eleget téve jár élen vízilabdában, kajak-kenuban és vívásban.

Norvégia főként természeti adottságainak és a síeléshez kapcsolódó kulturális kötődésnek köszönhetően dominál téli sportokban, azon belül főleg sífutásban. Talán meglepő lehet, de a skandináv országban a fejlett waxolási technika is döntő szerepet játszik a sikerekben, aminek másolása korántsem egyszerű feladat az ellenfelek részéről.

Bár Oroszország hokiban is kiemelkedő teljesítményt nyújt, minthogy a sakk hivatalosan is sportágnak minősül, most a királyok játékát emeljük ki. Már a Szovjetunió is nagy figyelmet szentelt az elitiskoláknak, nagyobb anyagi ráfordítással, mint bármely másik ország. A versenykultúra, a tehetségkutatás és a pszichológiai felkészítés kiemelkedő minőséget képvisel, ugyanakkor apró adalék, hogy a népszerűsége az ország hideg éghajlatának is köszönhető. A sakk beltéri játék, és az sem elhanyagolható, hogy a szellemi felsőbbrendűség szimbólumává vált, ami további motivációt jelent a folyamatos fejlődésre.

Japán cselgáncs és karate nagyhatalom, a küzdősportok fellegvára az ország, a sikerek az apró részleteken felül pedig az alázatnak és a kitartásnak köszönhetők, ami kódolva van a nemzet génjeiben.

Brazíliában a szent sportnak tekintett futballon felül a dzsúdzsucu viszi a prímet, ami szintén kitörési lehetőség a mélyszegénység és a favellák árnyékából. A klubok és az akadémiák rendszeresen rendeznek válogatókat, amikre társadalmi rétegtől függetlenül bárki benevezhet, továbbá játékosmegfigyelőik képesek tényleg ellátogatni a legszegényebb negyedekbe is, hogy tehetségek után kutassanak.

forrás: Wikipedia / Massimo Finizio