Szórakozás
Ezek a 2024-es nyári olimpiai játékok legmenőbb formaruhái

Az olimpia idén is egészen különleges és mesteri szinten ihlette meg a tervezőket.
Július 26-án kezdetét vette a XXXIII. nyári olimpiai játékok, melynek egészen augusztus 11-ig Párizs ad otthon. Idén 206 nemzet összesen 10714 atlétája, 32 sportágban - közülük nyolc több szakágból áll - száll versenybe az ötkarikás játékok érmeiért.
Régóta nem titok, hogy a magyar olimpikonok ruháit 2024-ben a Heavy Tools tervezte és nem olyan rég írtunk arról, ahogy az sem, hogy Louis Vuitton-tálcákon kínálják az olimpiai érmeket illetve, hogy az örök-éremtáblázatot vezető Amerikai Egyesült Államok a nyitó- és a záróünnepélyen viselt ruháit is Ralph Lauren tervezte. Most pedig úgy gondoltuk, hogy körülnézünk a témában és utánajárunk annak, hogy az olimpián részt vevő nemzetek milyen formaruhában érkeztek az idén már 30. alkalommal megrendezésre kerülő ötkarikás játékokra.
Következzenek az eddig látottak alapján a legstílusosabb 2024-es olimpiai formaruhák!
Még több olimpiai témája összeállítás érdekel? Galériánkban olyan olimpikonokat mutatunk, akik a színészkedéssel is megpróbálkoztak:
Ezek a vébétörténelem legvagányabb mezei - szerintünk
Egyszerűség vagy izgalmas részletmegoldások? Mindkettőre akad bőven példa összeállításunkban.
Csongrád-Csanád vármegye kihagyhatatlan úti céljai kiránduláshoz
„Állj boldogan és büszkén, ősi város, Símulj szerelmes szívvel a Tiszához” - Juhász Gyula.
Szurkolók közt dekázó rendőr az internet új sztárja
A bostoni rendőr labdakezelése lenyűgözte a drukkereket, hatalmas tapsot kapott a produkcióért.
Váratlanul szigorú lesz a britek közösségi médiás tilalma
Jövő tavasztól kemény intézkedésekkel választanák le a közösségi médiáról a 16 éven aluliakat.
Macska trollkodta szét a Rómeó és Júlia balettelőadást
Avagy így lesz tragédiából komédia a véletlennek köszönhetően.
„Hazaiban Hirdetünk”: összefogott a médiaszakma, hogy a reklámpénzek a hazai tartalomgyártást erősítsék
A „Hazaiban Hirdetünk” társadalmi célú kampány azt tudatosítja, hogy a magyar tartalomgyártás, sőt a helyi kultúra fenntarthatósága is közvetlenül a reklámbüdzsék felelős felhasználásán múlik. Ha a magyar digitális médiaköltés kétharmada a globális techóriásoknál landol, az a hazai tartalomfejlesztés sorvadásához vezet.







