Nem minden szám pontos, amit az okosórád mutat

Pulzus, lépésszám, elégetett kalória, alvásfázisok, regeneráció, testösszetétel: egy modern okosóra már annyi adatot tud rólunk, hogy könnyű azt gondolni, egy apró laboratóriumot hordunk a csuklónkon. A valóság ennél jóval árnyaltabb.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A University of Michigan kutatói átfogóan megvizsgálták, hogyan állítják elő az okosórák a különféle egészségügyi és sportadatokat. A legfontosabb tanulságuk az, hogy nem szabad minden kijelzett számot ugyanolyan pontosságú mérésként kezelni.

Az órák ugyanis többféle szenzort használnak. Az optikai érzékelők például fény segítségével követik a csukló véráramlásának változásait, míg a gyorsulásmérők, giroszkópok és a GPS a mozgásról és a helyzetről gyűjtenek adatokat. Ezekből azonban sok esetben már egy algoritmus számolja ki azt az értéket, amely végül megjelenik a kijelzőn. Minél több ilyen köztes lépésre van szükség, annál óvatosabban kell értelmezni az eredményt.

A pulzus megbízhatóbb, mint az elégetett kalória

A kutatók szerint a nyugalmi és egyenletes terhelés melletti pulzus, a lépésszám és a szabadtéri tempó általában a megbízhatóbb okosórás adatok közé tartozik. Egészen más kategóriába kerül viszont az elégetett kalória, az alvás egyes fázisai, a testösszetétel, a hidratáltság vagy a különféle terhelhetőségi és regenerációs pontszámok. Ezeknél több érzékelő adataiból, a felhasználó jellemzőiből és a gyártó saját algoritmusából készül egy becslés.

A kalóriaszámlálás problémáját egy másik, 2026-ban publikált kutatás külön is megmutatta. Ebben Apple Watch Series 8, Fitbit Sense 2, Samsung Galaxy Watch 5 és Garmin Forerunner 955 modelleket hasonlítottak laboratóriumi energiafelhasználás-méréshez. Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak, és a pontatlanság mértéke készülékenként, valamint a résztvevők testzsírszázalékától függően is változott.

Vagyis a kijelzőn megjelenő 600 elégetett kilokalória nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tested valóban pontosan ennyit használt fel.

Inkább a változást figyeld, ne egyetlen számot

Adam Lepley, a University of Michigan kineziológusa szerint az okosórák egyik legjobb felhasználási módja az, ha nem abszolút igazságként kezeljük az értékeket, hanem saját hosszabb távú trendjeinket követjük velük.

Ha például hetek óta hasonló a nyugalmi pulzusod, majd tartósan megemelkedik, annak nagyobb jelentősége lehet, mint annak, hogy egy adott pillanatban az óra pontosan 61 vagy 64 ütést mutatott. Ugyanez igaz lehet az aktivitásra vagy akár az alvásra is.

A pontosságot ráadásul számos hétköznapi tényező befolyásolhatja. Számít, mennyire szorosan van a csuklón az óra, mennyit mozog a kar, milyen a hőmérséklet, mennyire izzadunk, és hatással lehet rá a bőrtónus, a tetoválás vagy a testösszetétel is.

A különböző márkák adatait sem feltétlenül érdemes közvetlenül összehasonlítani, mert a gyártók eltérő szenzorokat, definíciókat és gyakran titkos algoritmusokat használnak.

Az okosóra tehát nagyon hasznos eszköz lehet az aktivitás és bizonyos egészségügyi változások követésére, de nem klinikai műszer, és nem minden látványos szám mögött áll közvetlen mérés. Különösen a kalória-, alvás-, hidratáltsági és regenerációs adatoknál érdemes inkább iránymutatásként, mint pontos diagnosztikai értékként tekinteni arra, amit a kijelző mutat.