A párizsi olimpia, amelyen még igazi galambokra lőttek

Mind a nyári, mind a téli olimpiáknak része valamilyen formában a lövészet. A nyári játékokon van például légpisztolyos, légpuskás, gyorstüzelő pisztolyos és sportpuskás szám is. Na, meg a trap és skeet – utóbbinak volt jeles képviselője Igaly Diána, a 2004-es athéni ötkarikás játékok győztese. A koronglövészetet sokan máig annak régebbi nevén, agyaggalamb-lövészetként emlegetik – ezt pedig nem véletlenül aggatták rá egykor. Arra utal, hogy a régmúltban bizony élő galambokra is céloztak a sportversenyeken.

Erre az egyik legérdekesebb példa az 1900-as párizsi olimpia. Ez volt az első és egyben utolsó olyan ötkarikás viadal, amelyen szándékosan, mondhatni szórakozásból öltek állatokat. Igaz, ezt a két számot ugyan a megmérettetés keretében – és a szintén ekkor tartott világkiállításhoz is kapcsolódva – bonyolították le, érmeket nem osztottak, a krónikákban sem büszkélkednek vele, nevezési díj ellenében lehetett részt venni rajta. Ma talán kiegészítő programnak mondanánk.

A résztvevőktől 27 méterre engedtek el egyszerre hat galambot, aki pedig kettőt elvétett, kiesett. A győztes értelemszerűen az volt, aki a verseny ideje alatt a legtöbb madarat eltalálta. Végül összesen mintegy 300 galambot öltek meg, a „pálya” pedig borzasztóan nézett ki az elpusztult és sérült állatokkal, rengeteg vérrel és mindenfelé tollakkal. Az egyik ilyen számot a belga Leon de Lunden nyerte 21 galambbal, a másikat az ausztrál Donald MacIntosh 22-vel. A húszezer frankos pénzdíjat végül az első négy helyezett elosztotta egymás között.

A huszadik század elején aztán szép lassan elkezdték mindenhol betiltani az élő galambokra történő lövöldözést, legalábbis a sporteseményeken. Átvették helyüket az agyaggalambok.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!