Így változtathatja meg az agyat a rendszeres olvasás

Kevés kellemesebb egészségmegőrző programot lehet elképzelni annál, mint leülni egy jó könyvvel. Egy friss tudományos áttekintés szerint az örömből végzett olvasás jobb mentális és agyi egészséggel, erősebb kognitív teljesítménnyel, sőt a későbbi kognitív hanyatlás alacsonyabb kockázatával is összefügghet.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Cambridge-i Egyetem kutatóinak közreműködésével készült áttekintés nem egyetlen új kísérlet eredménye. A szerzők korábbi felmérések, hosszú távú követéses vizsgálatok, viselkedéses kutatások és agyi képalkotó vizsgálatok eredményeit vették sorra, hogy átfogóbb képet kapjanak arról, mit tehet velünk a rendszeres olvasás. A kép pedig meglepően kedvező.

Már gyerekkorban számíthat

Az egyik idézett kutatás több mint tízezer résztvevőt vizsgált. Azoknál, akik már fiatalon kedvtelésből olvastak, jobb figyelmet, memóriát és végrehajtó funkciókat, magasabb tanulmányi teljesítményt és kevesebb mentális egészségi problémát figyeltek meg. Az összefüggések ráadásul nem feltétlenül tűnnek el a gyerekkor végével. A korán olvasóknál felnőttként is jobb kognitív teljesítményt mértek.

Az agyi képalkotó vizsgálatok szintén találtak különbségeket. Az olvasást többek között a tanulásban, érzelmi szabályozásban és kognícióban részt vevő agyi területek szerkezeti sajátosságaival, valamint a nyelvi feldolgozásban fontos fehérállományi kapcsolatokkal hozták összefüggésbe.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában a könyvek okozták ezeket a különbségeket: az ilyen vizsgálatokból az ok-okozati kapcsolatot nem lehet automatikusan megállapítani.

Idősebb korban is lehet jelentősége

Talán még érdekesebb, amit az időskori kognitív hanyatlásról tudunk. Egy 14 éven át tartó vizsgálatban közel kétezer, legalább 64 éves embert követtek. Azok, akik legalább hetente olvastak, kisebb eséllyel mutattak kognitív hanyatlást a hat-, tíz- és tizennégy éves utánkövetéseknél. Az összefüggés különböző iskolai végzettségű résztvevőknél is megmaradt.

Más hosszú távú kutatások szintén kapcsolatot találtak a szellemileg stimuláló tevékenységek és a későbbi jobb kognitív állapot között.

Itt különösen fontos a megfogalmazás: az eredmények nem bizonyítják, hogy az olvasás megakadályozza a demenciát. Elképzelhető például, hogy az eleve jobb egészségi állapotú vagy aktívabb emberek többet is olvasnak. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy az olvasás hozzájárulhat a kognitív tartalék fenntartásához.

A regényeknek külön előnyük lehet

Nem feltétlenül csak az számít, mennyi információt szedünk össze egy könyvből. A szépirodalom sajátos mentális feladat elé állít bennünket: nekünk kell elképzelnünk a világot, a szereplőket és a történéseket, miközben más emberek nézőpontját is követjük.

Egy másik friss tudományos áttekintés szerint a fikció olvasása összefügghet a társas készségekkel, az empátiával és mások nézőpontjának jobb megértésével. A kutatók szerint egy történet lehetőséget ad arra, hogy biztonságos környezetben gondolkodjunk saját és mások tapasztalatairól.

Az olvasás közösségi tevékenységként is működhet. A könyvklubok és közös olvasócsoportok az idősebbeknél társas kapcsolatokat teremthetnek, ami azért lehet különösen értékes, mert a társadalmi elszigeteltség önmagában is összefügg a rosszabb egészségi kimenetelekkel.

A kutatások tehát egyelőre nem adnak receptet arra, hogy naponta pontosan hány oldalt kell elolvasnunk az egészségesebb agyért. Abban viszont egyre több eredmény mutat ugyanabba az irányba, hogy a rendszeres, örömből végzett olvasás az egyik legegyszerűbb szellemileg stimuláló tevékenység, amelyet életünk szinte bármely szakaszában végezhetünk.