Órás alapok: alkatrészek és fogalmak - avagy toktól a koronáig

Ha az első részről lemaradtál, itt pótolhatod be:

Tok

A tok az óra főeleme, ez adja jellegzetes kinézetének jelentős részét, és ez tartalmazza a legfontosabb alkatrészeket. Stílustól függően számtalan fajtája létezik, ám mindegyiknek van két elengedhetetlen mérőszáma: az átmérő és a vastagság. Mikor kerek órákról beszélünk, akkor a tok átmérőjét olvashatjuk a leírásában, általában milliméterben megadva. A női óráknál ez jellemzően 20 és 36 milliméter közötti, míg a férfi órák 36 és 50 milliméteres átmérő között mozognak. A nők általában 30 milliméter körüli órát választanak, míg a férfiak jellemzően 40 milliméter környékén keresnek. Természetesen ezek csak kiindulási pontok, ahogy az öltözködésnél, úgy itt sincsenek kőbe vésett szabályok, mindenki megtalálhatja saját stílusát. Az utóbbi évek trendje szerint egyre több férfi keres kisebb órákat, míg sok nő magabiztosan visel férfiórákat is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Rolex

Hasonlóan fontos a vastagság, ami a kényelemben is kiemelt szerepet kap. Minél vastagabb egy óra, annál inkább útban lesz, és ruhánk ujja alá se fér be. Általában 13 milliméteres vastagságig nem lesz túl zavaró az óra, de jó aranyszabály, hogy minél vékonyabb, annál kényelmesebb. Persze, itt is számít az ízlés, vannak, akik kifejezetten masszív órát keresnek, máskor pedig kompromisszum a vastagság, például egy automata stopperes óra esetében, ahol a bonyolult szerkezet miatt nem lehet elég vékony a tok.

Végül, a harmadik fontos dimenzió a tokfülek közti hossz. Minden óratokon azokat a részeket nevezzük tokfüleknek, amik a szíjat tartják. A tokfülek közti szélesség határozza meg, hogy milyen széles a szíj, a tokfülek közti hossz pedig az óra legszélesebb pontját adja. Ezt sokszor nem írják le a gyártók, pedig nagyon hasznos. Előfordulhat, egy óra az átmérője alapján passzol a csuklónkra, de a hosszú tokfülek miatt már túl nagy ránk. Akkor járunk a legjobban, ha személyesen felpróbáljuk a kiszemelt darabot.

Korona

Koronának nevezzük a tok jellemzően jobb oldalára erősített eszközt, amit forgatva beállíthatjuk az időt. Magas vízállósággal rendelkező sportórák esetében a korona lehet menetes, ami biztonsági zárként funkcionál. Egy menetes koronát használat előtt ki kell tekerni, használat után pedig visszatekerni, hogy ne jusson víz a tokba.

forrás: Rolex

Automata óra esetében a koronát az idő beállítása mellett a szerkezetben található rugó felhúzására is használhatjuk.

Lünetta

A lünetta talán az egyik legrejtélyesebben hangzó óraalkatrész, pedig valójában egy egyszerű elemről van szó. Leginkább búvárórákon találkozhatunk egy forgatható felső gyűrűvel a tok tetején, ez a lünetta. Elforgatva használhatjuk időzítésre, de bizonyos esetekben, ha olyan a lünetta skálája, akár egy második időzóna idejét is követhetjük rajta.

forrás: Rolex

Kristály

A tokot felülről lezáró üveget hívjuk kristálynak. Ez általában ásványi üveg (mineral crystal) vagy mesterséges zafírkristály. Míg az ásványi üveg az ablaküveghez hasonlóan karcolódik, addig a zafírkristály nagyon nehezen karcolható, csak rendkívül kemény anyagok hagynak rajta nyomot. Kedvező tulajdonságai miatt egyre több gyártó áttér a zafírkristály használatára.

forrás: Tudor

Jellemzően a prémiumszegmensben találkozhatunk tükröződésmentes réteggel az óraüvegen, ami tisztább képet biztosít, zavaró visszaverődés nélkül.

Számlap

Az óraüveg alatt találjuk a számlapot, rajta a mutatókkal és az órajelölőkkel. Erről olvashatjuk le az időt. Döntő szerepet játszik a számlap a dizájnban, számtalan lehetőséget kínál, sportos, katonai stílusú és elegáns is lehet. A lehetőségek tárháza végtelen, ám néhány jellegzetes elem visszatér. Ilyen például a Rolex Submariner Mercedes óramutatója, a Tudor szögletes, Snowflake, azaz hópihe mutatója, vagy az Audemars Piguet Royal Oak Tapisserie, megemelt négyzetekkel díszített számlapja. Egy jól megtervezett órán a mutatók és a számlap aránya tökéletes, az idő könnyen és gyorsan leolvasható, a feliratok pedig egységesek és nem túl hivalkodók.

forrás: Audemars Piguet

Szerkezet

A korábbi részben már részletesen kifejtettük a szerkezeteket, ám innen sem maradhatnak ki. Minden óra lelke a szerkezet. Legyen mechanikus, automata, kézi felhúzású vagy elemmel hajtott kvarc, a szerkezet nélkül az óránk valójában csak egy karkötő. Ez az alkatrész felel az időmérésért, és ehhez csatlakoznak a számlap mutatói.

forrás: Patek Philippe

Komplikációk

Komplikációnak nevezzük az órák azon funkcióit, amik túlmutatnak az egyszerű időkijelzésen. Legnépszerűbb a stopper, más néven kronográf, amivel egy adott intervallumot mérhetünk. Sűrűn találkozhatunk még naptárfunkciókkal is, melyek közül a legegyszerűbbek csak a dátumot mutatják, a legbonyolultabbak pedig még a szökőéveket is figyelembe veszik. Míg a kvarcóráknál egy naptár alapvetés, addig a mechanikus órákban elképesztő mérnöki tudás kell egy olyan naptár tervezéséhez, ami fogaskerekek és más apró alkatrészek segítségével tudja a dátumot, a hónapot, az évet és még a szökőéveket is.

forrás: Jaeger-LeCoultre

Szíj és csat

Általában a bőr- és gumiszíjakat hívjuk óraszíjnak, míg az acélból készült, több darabból állókat csatnak nevezzük, bár a két fogalom felcserélhető.

Elegáns órákon szoktunk bőrszíjjal találkozni, ami klasszikus viselet, és kifejezetten jól mutat, amikor a bőrcipőnk, övünk és óraszíjunk anyaga és színe megegyezik, viszont a bőrszíjak használódnak el a leghamarabb. Az izzadság és a bőrünkön lévő zsír lassan, de biztosan roncsolja a bőrszíjakat, így azokat 1-2 évente érdemes cserélni.

forrás: Rolex

Ezzel szemben a szilikon- vagy gumiszíjak vízállóak, tartósak és kényelmesek, viszont elegáns viselethez egyáltalán nem passzolnak. Jó átmenet lehet a két opció között a szövetszíj. Kifejezetten népszerűek az acélcsatos órák, hiszen ez a legtartósabb megoldás.