A világ legrégibb rúnaköve került elő Norvégiában

Svingerud-kő
Forrás: Alexis Pantos / Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeum

Promóció

A messzi-messzi galaxis új időszakát tárja elénk a Star Wars: Az akolitus

Promóció

Renault Scenic E-Tech, a család új kedvence

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!
Facebook
Twitter
Pinterest

A rúnaírás legősibb emlékére bukkantak a kutatók, az időszámításunk szerinti 1-250 közötti időszakból származhat a lelet.

A rúnaírás kifejezést a germán nyelvek ősi írására használjuk, és bár felületesen szemlélve egy nagyon kicsit hasonlíthat a magyar rovásírásra, valójában azt nem soroljuk a rúnák közé. Egyúttal a skandináv népek írásának legrégibb formájáról van szó, amelyet a Kr. u. első századtól nagyjából az 1400-as évekig használtak – náluk futhark néven is ismert, ezt az elnevezést az ábécé első hat betűje (f, u, þ (=th), a, r, k) adja.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!
Svingerud-kő
forrás: Alexis Pantos / Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeum
31x32 centiméteres homokkőbe vésték a rúnákat

Skandináviában a különböző régészeti kutatások során rengeteg rúnakő, azaz rúnaírást tartalmazó kő került már elő, de ezek többsége a vikingek korából, azaz a Kr. u. 793 és 1066 közötti időszakból maradt fenn. Sokkal kevesebb eredeztethető ennél régebbről, a Norvégiában talált eddigi összes közül csupán harmincról feltételezik, hogy Kr. u. 550 előtt keletkezett. A közelmúltban felfedezett kő azért is különleges, mert mindeddig ez az egyetlen, amely Kr. u. 300 előtt készülhetett, a tudósok 1-250 közé teszik elkészültét.

Az elmúlt napokban híressé vált rúnakövet 2021 tavaszán találták egy ásatáson az észak-norvégiai Hole község területén, nem messze az ország egyik legnagyobb tavától, a Tyrifjordentől. Az Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeumának régészei egy sír feltárásakor bukkantak rá a 31x32 centiméteres, vörösesbarna színezetű homokkőre, amelyet el is kezdtek alaposabban vizsgálni. A követ a lelőhelye után Svingerudsteinen, azaz Svingerud-kő névre keresztelték.

Svingerud-kő
forrás: Alexis Pantos / Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeum
A rúnakövön szereplő írásokat egyelőre nem sikerült megfejteni

A kutatók a kőtábla mellett talált csontokat, elszenesedett darabokat felhasználva, radiokarbonos kormeghatározás segítségével tudták megállapítani, hogy ennyire régi, Kr. u. 1-250 körüli időszakból származó rúnakőről van szó, azonban a rajta szereplő írást még nem sikerült megfejteni. Az egészen biztos, hogy nyolc karakter egyértelműen elkülönül a többitől, és ha ezeket átírjuk a latin ábécé szerint, akkor az idiberug szót kapjuk. Ennek értelmezése már csak azért is nagy kihívás, mert az északi nyelvek jelentős változáson mentek át az évszázadok során – és ugye ennyire régi emléket korábban nem találtak. Nem kizárt, hogy egy női név lehet az Idibera, az Idiberug pedig azt jelenti: Idiberáért; így állítva emléket a sírban nyugvó nőnek. De több másik értelmezés is elképzelhető.

A kövön ezen az egy, névnek gondolt szón kívül egyéb írások is szerepelnek. Vannak sorok, amelyek rácsmintát adnak ki, de vannak olyan érdekes figurák is, amelyek nyelvi jelentéssel jó eséllyel nem bírnak. A tudósok szerint akár az is lehet, hogy valaki éppen tanulta, gyakorolta a rúnaírást ezen a táblán. Az biztos, hogy még sok munkájuk lesz ezzel a lelettel, de Kristel Zilmer, a Kultúrtörténeti Múzeum írott kultúrával és ikonográfiával foglalkozó professzora szerint segíthet majd megismerni a korai rúnaírást és a rúnakőkészítési szokásokat. És persze a nyelvkutatásban is újdonságokat hozhat.

Gjermundbu-sisak
forrás: Wolfmann / Wikimedia Commons
A Gjermundbuhjelmen, azaz a Gjermundbu-sisak a Kr. u. 10. századból származik, a legjobb állapotban fennmaradt viking sisak, amit eddig találtak. Haugsbygd mellett, a Gjermundbu-farmon került felszínre, vagyis alig 40 kilométerre a legősibb rúnakőtől

A Kultúrtörténeti Múzeum régészei egyébként nem véletlenül dolgoznak annak a sírmezőnek a területén, ahol a Svingerud-kő előkerült. Hønefoss és Sandvika között ugyanis új autópálya épül, ezért végeznek megelőző feltárásokat a környéken, hogy az esetleges történelmi kincseket megmentsék. Nagyon értékes lelőhelyről van szó, ebben a régióba fekszik például Haugsbygd, ahol 1943-ban megtalálták a vikingek korából származó Gjermbundu-sisakot. Előkerültek továbbá a hamvasztáshoz használt temetkezési gödrökből emberi csontmaradványok, valamint az elhunyttal együtt temetett tárgyak.

Az Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeumában már ki is állították a legősibb ismert rúnakövet, a tárlat február 26-ig látogatható.

Videók

Promóció

A messzi-messzi galaxis új időszakát tárja elénk a Star Wars: Az akolitus

Promóció

Renault Scenic E-Tech, a család új kedvence

Kép
Stílus

Shoppingszemle: 10 szuper nyári ing 10 ezer forint alatt

Ezek között az ingek között könnyen lehet, hogy találsz majd olyan darabokat, amiket viszonylag gyorsan el is tudsz helyezni a mindennapjaidban.

Kép
Szórakozás

10 borzongató horrorjáték, ami leginkább a frászt hozta ránk

Sokan még feltelepíteni sem merték őket!

Kép
Szórakozás

Godzilla Minus One - Egy film, nemcsak szörnyrajongóknak

A laikus közönség és a kritikusok is elismerően beszélnek a moziról.

Kép
Stílus

Ennél egyszerűbben márpedig nem lehet nyakkendőt kötni

Ha egyszer megkötötted, azóta is arra vigyázol, nehogy kibontódjon, akkor ez a videó neked is szól.

Kép
Jármű

Ez nem SUV: terepjáró

A G Merci már elesett, de mi a helyzet a Land Rover Defenderrel? Vajon meg tudott maradni igazi terepjárónak?

Kép
Szórakozás

Toplista: Minden idők legjobb sorozatgyilkosos filmjei - több százezer szavazat alapján!

A krimi és a thriller a legnépszerűbb filmes műfajok a világon. De vajon melyek minden idők legjobb sorozatgyilkosos filmjei?

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!