50 éves a Škoda, ami a vasfüggönyön túl is tényező volt

Manapság a Škodát a Volkswagen-csoport részeként az okos, praktikus megoldásairól, strapabíró autóiról ismerjük leginkább, és már levetkőzte az olcsó autó meghatározását. A mostani harmincas-negyvenes korosztály számára viszont még egészen mást jelentett a márka, sokan nőttel fel 1000 MB-k, 120-asok, Favoritok hátsó ülésén, szüleink és nagyszüleink idejében pedig abszolút ezek a típusok tartoztak az utcaképhez. Volt azonban egy olyan autójuk a cseheknek, ami a vasfüggönyön túl is tényezőnek számított: a 130 RS.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: �koda

Miután az utcai autóknál a hatvanas években már sikert arattak első farmotoros-hátsókerekes modelljükkel, az 1000 MB-vel, majd azt leváltották a 110/110 L-lel, megszületett a 110 L Rally és a 110 R Coupé is, és egyre inkább érlelődött a gondolat, mi több cél, hogy nemzetközi szinten is jó lenne motorsportsikereket elérni. Ezen ötlet mentén jött 1974-ben a 180 RS és a 200 RS, ám ezek még a nemzetközi sorozatokra nem kaptak homologizációt, csak a hazai versenyzés színvonalát emelték.

A következő nagy lépésre 1975 áprilisáig kellett várni, ekkor mutatkozott be ugyanis Most versenypályáján a 130 RS. A máig lenyűgöző kinézetű, kerek lámpás kupé valósággal berobbant, ugyanis néhány héttel később már a Túraautó-Európa-bajnokság brnói fordulójában remekelt a 2000 köbcenti alatti kategóriában, egy harmadik és egy negyedik helyet begyűjtve. Kezdetben ötfokozatú váltóval szerelték, később az FIA szabályváltoztatása miatt négyhangosra váltottak, teljesítménye pedig 112,5 lóerőről egészen 142-ig kúszott felfelé, miközben a lökettérfogat 1289 köbcentiről az előírásokon még éppen belül maradó 1299,6 köbcentiméterre növekedett, ezzel még az 1300-as géposztályban tartva a 130 RS-t. A versenygép legnagyobb erénye viszont nem ez, hanem állítólag a kiváló kezelhetősége volt, kanyarban és egyenesben egyaránt kiegyensúlyozott tudott maradni. A kezességben része lehetett az alumínium alkatrészek és üvegszálas kasznielemek felhasználásával elért 720 kilogrammos tömegnek is.

Elődeivel, a 180 RS-sel és a 200 RS-sel szemben ez az autó immár megfelelt a nemzetközi versenyek követelményrendszerének is, ezáltal a keleti blokkban és nyugaton egyaránt számos versenyen álltak rajthoz vele. A Túraautó-Eb-n először 1978-ban futott teljes szezont, harmadikként zárt a konstruktőri pontversenyben, egy évre rá javított még egy pozíciót, 1980-ban aztán nemcsak megnyerte saját kategóriáját, de abszolútban is bronzérmes lett az Audi és a BMW mögött. Ekkor már sokan hihették, hogy nincs feljebb, kihozták a keleti technikából, amit lehetett. Nagyobbat nem is tévedhettek volna: az 1981-es évad meghozta nekik a koronát, olyan sofőrökkel lettek Európa-bajnokok, mint Zdeněk Vojtěch, Břetislav Enge, Jan Šenkýř, Petr Martinovský vagy Josef Michl.

forrás: �koda

Azonban nemcsak pálya-versenyautóként volt sikeres a 130 RS, hanem a ralipályákon is otthonosan mozgott a kimondottan arra a szakágra hangolt gép. 1976-ban kezdtek vele a nemzetközi mezőnyben is versenyezni, és mindössze egyetlen évvel később már kategóriaelsők voltak a Blahna–Hlávka kettős révén a Monte-Carlo-ralin, sőt az összetett tizenkettedik helyére is berobogtak. 1978-ban a Zapadlo–Motal páros nyerte meg géposztályát az Akropolisz-ralin, itt már az abszolút kilencedik helyet is sikerült elcsípni. Rendre nagyobb, erősebb konkurenseket is megszorongattak.

1975 és 1980 között majdnem kétszáz gyári versenyautót raktak össze, beleértve a pálya- és raliváltozatot is, plusz a Svazarmnál is összeszereltek jó párat gyári alkatrészekből. Az RS – Rally Sport – jelölés ezt követően hosszú időre eltűnt, de a VW felügyelete alatt visszatért, és máig büszkén viselik a leghegyesebb Škodák. A 130 RS ötvenéves jubileumát a Mladá Boleslav-i gyári Škoda-múzeum prototípus- és sportautórészlegében is ünneplik, három különleges példányt állítottak ki.

Nézegess csodás képeket a nagyszerű Škoda 130 RS-ről: