Milliónyi műanyagrészecske kerülhet a kávénkba

A papírpohár első látásra jóval kevésbé tűnik műanyagnak, mint egy hagyományos eldobható pohár. A legtöbb ilyen termék belsejét azonban vékony műanyagréteggel vonják be, amely megakadályozza, hogy a folyadék átáztassa a papírt. Egy új kutatás szerint éppen ebből a bevonatból kerülhet rengeteg mikro- és nanoműanyag a forró italba.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Queenslandi Egyetem kutatói két gyakori bevonatot vizsgáltak: a fosszilis alapanyagból készülő polietilént (PE), illetve az elsősorban növényi alapanyagokból előállított, biológiailag lebomló műanyagként használt politejsavat (PLA). A poharakat ellenőrzött laboratóriumi körülmények között forró víznek tették ki, majd több különböző módszerrel vizsgálták a folyadékba került részecskéket.

Az eredmény azért különösen érdekes, mert a környezetbarátabb alternatívaként használt PLA sem bizonyult részecskementesnek.

Milliószám kerültek nanorészecskék a vízbe

A PLA-bevonatú poharakból átlagosan 4,3 millió nanoműanyag-részecske került egyetlen milliliter forró vízbe. A PE-bevonatú poharaknál 2,7 millió részecskét mértek milliliterenként. Ez nagyjából 21, illetve 13 millió részecskét jelent egy teáskanálnyi folyadékban.

Ezek döntő része olyan apró, hogy szabad szemmel természetesen nem látható. A vizsgálatban az 1 mikrométernél nagyobb darabokat mikroműanyagként, a 10 és 1000 nanométer közötti részecskéket pedig nanoműanyagként kezelték.

A részecskék száma azonban csak az egyik mérőszám volt. Amikor a kutatók azt vizsgálták, összesen mekkora tömegű műanyag vált le a bevonatokról, a PLA körülbelül tizenkétszer magasabb értéket produkált, mint a PE.

Ez nem azt jelenti, hogy tizenkétszer annyi részecske került a vízbe. A részecskék mérete és tömege eltérő lehet, ezért a darabszám és az össztömeg két különböző eredmény.

A „biológiailag lebomló” sem jelent műanyagmentest

A PLA-t gyakran a hagyományos, fosszilis alapú műanyagok fenntarthatóbb alternatívájaként használják. A kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy anyag környezeti tulajdonságai és használat közbeni részecskekibocsátása két külön kérdés.

Az eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy minden PLA-bevonatú pohár ugyanilyen mennyiségű műanyagot ad le. A kísérlet meghatározott termékeken, laboratóriumi körülmények között zajlott, így az értékeket nem lehet automatikusan minden eldobható papírpohárra alkalmazni.

Korábbi vizsgálatok szintén kimutatták, hogy forró folyadék hatására műanyagrészecskék válhatnak le az egyszer használatos poharak belső bevonatáról. Az egyes kutatások eredményei azonban jelentősen eltérnek a vizsgált anyagtól, hőmérséklettől, pohártípustól és mérési módszertől függően.

Egyelőre nem tudjuk, mit tesznek a szervezetünkkel

A milliós számok ijesztően hangzanak, de a tanulmányból nem következik, hogy a papírpohárból ivott kávé betegséget okozna. A kutatók kizárólag azt vizsgálták, milyen részecskék kerülnek a vízbe, az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat nem.

A mikro- és nanoműanyagok egészségügyi következményeit jelenleg intenzíven kutatják, de továbbra sincs elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy az ilyen hétköznapi expozíció pontosan mekkora kockázatot jelent.

A kutatók ezért nem azt javasolják, hogy mindenki azonnal mondjon le az elviteles kávéról. Inkább azt szeretnék elérni, hogy az élelmiszerekkel érintkező anyagok vizsgálatakor a mikro- és nanoműanyagok kibocsátását is vegyék figyelembe, a gyártók pedig olyan bevonatokat fejlesszenek, amelyekből kevesebb részecske válik le.

A legfontosabb tanulság tehát egyszerű: attól, hogy egy pohár kívülről papírnak látszik, még egyáltalán nem biztos, hogy műanyagmentes.