Részegen letörte a kétezer éves agyagkatona ujját, de megússza

Az agyaghadsereg talán az egyik legszélesebb körben ismert régészeti lelet, pedig az országnak igen gazdag történelme van. Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző cserépszobrokat 1974-ben találták meg. Mintegy nyolcezer életnagyságú katonából, 130 szekérből és több száz lóból áll a felfedezés, de még zenészek és ágyasok is vannak az alkotások között. A sereg tagjait először az 1982-es világkiállításon mutatták be a nagyvilágnak, azóta számos országban megfordultak – még ha természetesen nem is az összeset szállítgatják folyton. A nyolcvanas évek végén hazánkban is kiállítottak néhányat, de például Amerikába is eljutottak.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Amikor a szelfi nem elég

Így történhetett meg az is, hogy 2017-ben egy Michael Rohana nevű férfi, aki éppen egy bulin vett részt a philadelphiai Franklin Museumban, részegen letörte az egyik katona hüvelykujját, majd hazavitte. Tette ezt úgy, hogy az agyagszobrok kötéllel el voltak kerítve a látogatók elől, egyáltalán nem lehetett volna hozzájuk érni. Rohana azonban besurrant, készített egy közös szelfit a katonával, de úgy érezte, ez nem elegendő emlék, szerzett hát némi szuvenírt.

Miután a múzeumi dolgozók észlelték a hiányosságot, az FBI is nyomozni kezdett az ügyben. A férfit otthonában vonták kérdőre, ekkor ő átadta a hiányzó ujjat, amit addig egy fiókban rejtegetett. Eredetileg lopásért, valamint a kulturális örökség eltulajdonított darabkájának birtoklásáért állították bíróság elé, és akár harminc év szabadságvesztést is kaphatott volna. Ő maga egy ittasan elkövetett hibának, ügyvédje fiatalkori vandalizmusnak nevezte az esetet. Az esküdtszék nem értett teljesen egyet a felhozott vádakkal kapcsolatban, végül pedig úgy fest, egy vádalkuval sokkal jobban jöhet ki a dologból a rongáló: ejtik ezeket a vádakat, ha az enyhébb büntetéssel járó csempészetben bűnösnek vallja magát Rohana. Ez esetben mintegy két évet kell ülnie, és húszezer dolláros büntetést fizetnie.

A kínai kormány egyébként határozottan elítéli a múzeumot, amiért gondatlanul jártak el a szobrokkal kapcsolatban, nem biztosítottak megfelelő védelmet a rongálással szemben. Egyúttal súlyos büntetés kiszabását kérték az elkövetővel szemben. Philadelphia város vezetése hivatalos bocsánatkérést intézett a kiállítási tárgyakat kölcsönadó Senhszi tartományi kulturálisörökség-védelmi hivatalhoz.

A részeg ember másképp működik

Persze nem ez az első eset, hogy ittasan tesznek kárt valamiben, ami különleges és utánozhatatlan. A nigeri Tenere sivatagban állt az úgynevezett Tenere fája, avagy a L'Arbre du Ténéré – ez a magányos akácia volt a világ legelszigeteltebbje, mivel úgy 400 kilométeres körzetben nem élt másik fa. Elviselte az 50 Celsius fok körüli nappali hőséget, ahogyan az éjszakai fagyokat is, a vizet pedig 35 méter mélyről nyerte.

Aztán egy nap, 1973 novemberében a Raid Afrique versenyzői találtak rá eltört törzsére. Állítólag egy részeg líbiai kamionsofőr döntötte ki – igaz, megoszlanak a források, hogy valóban ittas volt-e, sőt olyat is lehetett olvasni, hogy valójában egy vihar végzett az akkor már beteg akáciával. Mindenesetre eredeti helyén emlékművet kapott, maradványait pedig a Nigeri Nemzeti Múzeumban állították ki.

A Pietà esete a magyar geológussal

Michelangelo igen fiatalon, 1498-99-ben alkotta meg a Pietàt, ez volt az első igazán monumentális műve, ami meghozta számára a hírnevet. Egész jól el is volt a szoborcsoport a vatikáni Szent Péter-bazilikában, mígnem 1972-ben egy Ausztráliában élő, akkor 33 éves magyar geológus azt nem képzelte magáról, hogy ő maga Jézus Krisztus. Tóth László eljövetelét azzal ünnepelte, hogy geológuskalapáccsal rátámadt a Pietàra, leszakította Szűz Mária orrát, bal karját és bezúzta bal szemét, mire sikerült megfékezni. Ezt követően helyezték az alkotást golyóálló üveg mögé.

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!