Késekkel bújt el egy edényben, 1600 év múlva találták meg

Egy ember utolsó óráit rekonstruálhatják abból a különös leletből, amelyre Bulgáriában bukkantak a régészek. Az ókori Deultum feltárásakor egy hatalmas kerámiaedény alján találtak emberi csontvázat, amely nagyjából 1600 éve maradhatott érintetlenül.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A maradványok augusztus 10-én kerültek elő a római város nyugati kapujának északi tornyában. A kapu a Kr. u. 4. század elején épült, az edény pedig egy úgynevezett dolium, vagyis nagy méretű kerámia tárolóedény volt.

Az ilyen edényeket a római világban többek között bor, olaj és más élelmiszerek tárolására használták, legnagyobb változataik pedig akár ezer liternél is nagyobb űrtartalmúak lehettek. A Deultumban megtalált doliumból csak az alsó rész maradt fenn, átmérője körülbelül egy méter.

Ami azonban benne feküdt, arra aligha számítottak a kutatók.

A csontváz felhúzott térdekkel, összekuporodva feküdt az edény alján. A régészek előzetesen egy fiatal férfi maradványainak tartják, ezt azonban antropológiai vizsgálatnak kell még megerősítenie. A testhelyzet alapján nem szabályos temetésről lehetett szó.

Két kés is volt nála

A férfinál két vaskést és egy övhöz tartozó tárgyat találtak. Az egyik kés a lábai között feküdt, a másik az övéhez kapcsolódott.

Ljudmil Vagalinszki, a Bolgár Tudományos Akadémia régésze és az ásatás vezetője szerint elképzelhető, hogy a férfi azért vitte magával a késeket, hogy megvédhesse magát, ha rátalálnak. A tárgyak ugyanakkor hétköznapi kések voltak, nem katonai fegyverek, ezért semmi nem bizonyítja, hogy katona lett volna.

A környezet még többet árul el arról, mi történhetett

A régészek hamut, faszenet, összetört téglákat és tetőcserepeket, megfeketedett falakat, megolvadt üveget és megégett állatcsontokat találtak. Számos bronzérme is előkerült, amelyeket a város lakói a káoszban veszíthettek el.

Minden arra utal, hogy a kapu környékét nagy erejű tűz és pusztítás érte. A kutatók előzetesen Kr. u. 400 környékére teszik az eseményt. Deultumot ebben az időszakban többször is támadás érte, többek között keleti germán csoportok és később a hunok részéről, de egyelőre nem tudni, melyik konkrét konfliktushoz köthető a lelet.

Talán már égett a torony, amikor bemászott

Az egyik legérdekesebb nyomot közvetlenül a csontváz alatt találták. A test alatt is volt hamu. Ez arra utalhat, hogy a tűz már égett, amikor a férfi bemászott az üres edénybe. Vagalinszki szerint elképzelhető, hogy egy támadás elől keresett menedéket, miközben a torony körül már tombolt a tűz.

A test helyzete alapján a kutatók nem látták jelét annak, hogy később megpróbált volna kimászni. A maradványok szinte alvó testhelyzetben feküdtek.

Hogy pontosan mi ölte meg, azt azonban egyelőre nem tudjuk. A csontokat Szófiába szállították, ahol antropológus vizsgálja meg őket. Az elemzés pontosíthatja az elhunyt korát, nemét, egészségi állapotát és talán halálának körülményeit is.

Ezért nem találták meg 1600 éven át

Arra is van magyarázat, hogyan maradhatott egy emberi test ennyi ideig észrevétlenül egy városfal kapujában.

A pusztítás után Deultum lakói elegyengették a torony romjait, majd egy új, magasabban fekvő padlószintet építettek fölé. Úgy tűnik, nem tudták, hogy a romok alatt álló sérült edényben ott maradt valaki. A doliumot és benne a testet így gyakorlatilag lezárták.

A felfedezés azért is különleges, mert római városok lakott területén ritkán kerülnek elő emberi maradványok. A halottakat normális körülmények között a településeken kívül temették el, ezért egy épületben, utcán vagy erődítményben fekvő csontváz rendszerint valamilyen rendkívüli esemény nyoma.

A deultumi férfi esetében pedig a körülmények szokatlanul részletes pillanatképet őrizhettek meg: egy ember bemászik egy hatalmas edénybe, két kés van nála, körülötte ég a város, majd a rejtekhelye 1600 évre eltűnik a romok alatt. Hogy valóban pontosan így történt-e, arra a további vizsgálatok adhatnak választ.