Óriási római kincset jelzett a fémdetektor

Egy fémdetektorral indult, végül Németország legnagyobb, Hadrianus császár korából származó római érmekincsére bukkant. A Wesseling mellett megtalált lelet 934 ezüstdénárból áll, össztömege pedig 3,1 kilogramm. A pénzek között ráadásul olyan is akad, amely már több mint 270 éves volt, amikor a kincset elásták.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Oliver Riedl engedéllyel kutatott fémdetektorával egy Köln közelében fekvő szántóföldön, amikor egymás után kezdtek előkerülni a római ezüstpénzek. Tizenöt érmét talált, a műszer azonban továbbra is folyamatosan jelzett.

„Világos volt számomra, hogy itt valami nagyobb van a földben” – idézte fel Riedl, aki ekkor nem folytatta egyedül az ásást, hanem értesítette a Rajna-vidéki régészeti hatóságot. A döntésnek komoly jelentősége volt: a szakemberek így régészeti környezetével együtt tárhatták fel a teljes leletet.

934 ezüstpénz lapult a földben

A régészek végül 934 római ezüstdénárt emeltek ki. A pénzeket tartalmazó földtömböt egyben távolították el, majd röntgenvizsgálatnak vetették alá, mielőtt kibontották volna. A lelet azért is különleges, mert az érmék több mint három évszázadot ölelnek fel. A legöregebbet még Kr. e. 148-ban, a Római Köztársaság idején verték, a legfiatalabb pedig Kr. u. 124–125-ből származik. A pénzek többsége a Flavius-dinasztia császárainak, Vespasianusnak, Titusnak és Domitianusnak a korából való.

A legfiatalabb érme alapján a kincset Hadrianus uralkodása alatt rejthették el. A császár Kr. u. 117 és 138 között uralkodott, a régészek pedig a második század második negyedére teszik az elásás időpontját. A bonni LVR-LandesMuseum szerint ez a legnagyobb Hadrianus korából származó érmekincs, amelyet Németországban valaha találtak, és az ötödik legnagyobb ilyen lelet a világon.

Egy római katona hat évig spórolhatott volna érte

Hogy pontosan ki gyűjtötte össze a vagyont, nem tudni. Erich Claßen tartományi régész szerint valószínűleg szándékosan rejtették biztonságos helyre a pénzt. Arra azonban nincs válasz, hogy tulajdonosa miért nem tért vissza érte. Elképzelhető, hogy meghalt, mielőtt bárkinek elárulhatta volna a rejtekhelyet.

A kincs egykori értékéről a római katonák fizetése ad némi fogalmat. Hadrianus idején egy légiós évente mintegy 300 dénárt keresett, ám ennek körülbelül felét élelmezésre és felszerelésre vonták le. Rahel Otte régész számítása szerint egy katonának nagyjából hat éven keresztül minden elkölthető jövedelmét félre kellett volna tennie, hogy 934 dénárt összegyűjtsön.

A kincset jelenleg az LVR-LandesMuseum mutatja be. Hogy ki ásta el közel 1900 évvel ezelőtt, valószínűleg örökre rejtély marad – azt viszont már tudjuk, hogy a tulajdonosa igen komoly vagyont hagyott a földben.