Roofman – A besurranó – Kritika

A mozis világ előszeretettel filmesíti meg olyan bűnözők történetét, akiknek sztorijában van valami egyedi, ami kiemeli őket a többiek közül. A rendőrség, illetve a média, valamint a közvélemény pedig – főleg addig, míg nem tudják az adott személy kilétét – szeret gúnynevet vagy becenevet ráragasztani az illetőre. Ez már a történelemben is régóta így van, nemcsak a rosszfiúk esetében. Idehaza a leghíresebb ilyen személy, a Viszkis néven elhíresült Ambrus Attila volt. A Roofman című filmben a főszereplőt – akit okkal nem nevezhetünk főhősnek, mert mégiscsak egy bűnözőről van szó – a betöréseinek stílusáról nevezték el.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Az egykori katona, Jeffrey Manchester, miután hazatért a háborúból, a civil életben nem igazán találta a helyét, és pénzügyileg is eléggé nehéz helyzetbe került, arra adta a fejét, hogy főleg McDonald’s éttermeket fosszon ki. A bevett gyakorlata szerint a tetőn lyukat fúrva mászott be az üzletekbe hajnalban vagy éjszaka, majd a WC-ben elbújva várta a dolgozókat. Amikor mindenki felvette a munkát, ő előlépett, bevezette őket a hűtőházba – sokszor még ügyelve arra is, hogy, kabátot adott nekik –, és szépen kirámolta a kasszát. Az évek során közel 40–60 üzletet rabolt ki, melyek között akadt Burger King és KFC is, de a filmben inkább a Mekikre specializálódott. Persze semmi nem tarthat végtelenségig, így őt is elkapták, börtönbe zárták, és közel 45 évre ítélték. Innen viszont megszökött, és egészen egy játékboltig (Toys “R” Us) jutott, ahol elég hosszú ideig meghúzta magát, és valamilyen szinten új életet kezdett élni John Zorn néven. A története viszont itt messze nem ért véget…

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

Szinte minden amerikai filmben a volt katonák, akik pl. Afganisztánban vagy más hadszíntereken szolgáltak, majd leszerelésük után hazatértek, sosem tudtak visszailleszkedni a társadalomba. Vagy az ott ért traumák, vagy más okok miatt, de még nem igazán volt olyan történet, ahol pozitívan jöttek volna ki a küldetés utáni időszakból. Ez a film is élő példája ennek a szomorú, szinte örök problémának, hogy rendszerint fiatal, életerős embereknek mennyi áldozattal jár ez. Manchester is egy családos ember volt, feleséggel és három gyerekkel, de miután hazatért és elvált, pénz nélküli férfiként kellett szembenéznie a valósággal. Bár nem sorsszerű, de sajnos nem ritka, hogy ez a fajta kilátástalanság a rossz döntésekbe viszi az embert.

Manchester, akit Channing Tatum alakít, alapjában véve egy nagyon intelligens, jólelkű férfi, aki csak szeretne mindent megadni a családjának – házat, ajándékokat stb. –, de ehhez az egyetlen megoldást a bűnözésben látja. Egy rossz döntés pedig igazi lavinát indít el az életében, és utána nincs megállás. Ez viszont súlyos következményekkel jár.

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

Bár Manchester eredeti története is megállná filmként a helyét, a Roofman inkább egy igaz történeten alapuló, de számos filmes, fiktív szálat tartalmazó bűnügyi vígjáték lett.

A gerincét valós események adják, de számos rész jócskán át lett írva. Ez inkább dramaturgiai szempontok miatt történt, ami mozifilmként valóban jól működött.

Bár a 126 perces műsoridőből lehetett volna itt-ott csipegetni, és egy másfél órás moziként is ugyanúgy hatásos lett volna, de így sem lett rossz.

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

Valamilyen szinten együtt tudunk érezni Manchester karakterével, még ha tudjuk is, hogy amit tesz, az nem helyes. Tatum nagyszerűen hozza a jólelkű, de rossz útra tért egykori családapát, aki csak azért nem lett bűnöző, mert az életkörülményei vitték erre a sorsra.

A filmvásznon jó párost alkotnak Kirsten Dunsttal, aki azt a Leigh Wainscottot alakítja, aki Manchester új szerelme lett a börtönszökését követően.

Több mellékszereplője is akad a filmnek, de talán a legemlékezetesebb alakítást Peter Dinklage nyújtja, aki a játékbolt undok vezetőjét játszotta.

De nézzük, miben is különbözik a film és a valóság nagy vonalakban. Így aki spoilermentesen szeretné olvasni a kritikát, a következő részt csak a film megnézése után olvassa el.

________________________________________

Film: Manchester belépve egy McDonald’s-ba, egy gyors körbetekintés után már fel is térképezi, hogyan lenne érdemes kirabolni a helyet.

Valóság: A férfi a rablások előtt Mekiben dolgozott, így volt módja megismerni azok működését. Erről a filmben nem tettek említést.

Film: A moziban Manchestert kislánya születésnapi partijának kellős közepén, gyermeke szeme láttára kapják el és teperik le, majd viszik el bilincsben.

Valóság: Eredetileg egy „dupla” (két boltot rabolt ki közvetlen egymás után) rablás után kapták el, miután az egyik étteremből néma riasztást adott le egy alkalmazott. Manchester egy közeli templom parkolójában állt meg az autójával, de miután egy járőr észlelte, üldözni kezdték, és végül egy erdőben kapták el.

Film: A Roofmanben az exkatona végig a Toys “R” Us boltban, egy rejtekhelyen húzza meg magát, és M&M’s csokikon él.

Valóság: Kezdetben valóban a játékboltban keresett menedéket, de később a szomszédos elektronikai boltban, a Circuit Cityben, az ott lévő lépcsőház alatt alakított ki magának egy szobát. Ennivalói főként gyerekételekből és bébiételekből állt.

Film: Leigh Wainscott a játékboltban dolgozott, és Manchester ott figyelt fel rá. Sőt, olykor a nő miatt írta át a munkabeosztását, hogy Leigh több időt tölthessen a lányaival.

Valóság: Manchester és az asszony a városban találkoztak először. A férfi pedig azért írta át a játékbolt beosztását, mert ki akarta rabolni a helyet, így ez kedvezett a terveinek.

Film: A férfit a rablás során Leigh felismeri. Manchester – a már előre megtervezett szökése közben – még utoljára a nőhöz megy, aki csapdát állít neki, és ekkor csapnak le rá a rendőrök.

Valóság: A rablás után el tudott menekülni, és a városban maradt. A rendőrök a rejtekhelyén talált Kapj el, ha tudsz DVD-n egyetlen ujjlenyomatot fedeztek fel, amely alapján be tudták azonosítani. Majd – a filmmel megegyezően – Leigh segítségével csalták tőrbe.

________________________________________

Spoileres részek vége!

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

Kimondottan nagy poénok nincsenek benne, de a helyzetkomikumok és néhány vicces jelenet oldják a film alapvetően feszültebb, drámaibb és elgondolkodtató részeit.

A női rajongóknak pedig igencsak kedvezett a rendező, Derek Cianfrance, akinek a nevéhez olyan filmek köthetők, mint a Blue Valentine vagy a Túl a fenyvesen. Hisz, ha épp nem kockahasat villant Tatum, akkor anyaszült meztelenül láthatjuk – persze hátulról –, amint próbál megmászni egy üzletpolcot. Így a Channing-rajongóknak, ha másért nem, ezért talán megéri beülni a filmre.

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

A film számos érdekes kérdést is felvet.
A nézőt szembesíti azzal, hogy az emberek néha nem gonoszságból, hanem reménytelenségből válnak bűnössé. A főhős, Jeffrey Manchester, nem tipikus bűnöző: udvarias, békés, nem használ erőszakot, viszont sorozatosan megszegi a törvényt, és miközben menekül, valójában próbál „új életet” teremteni magának.

Manchester szó szerint és átvitt értelemben is a tetőkön él – elválasztva a világtól, de mégis a civilizáció fölött, a peremén. Ez szimbolikus jelentéssel is bír. Azzal, hogy „nem tud leereszkedni a földre”, nem képes szembenézni a tetteivel, ugyanakkor nem tud teljesen elszakadni a társadalomtól sem. A film ezt a „fent és lent” motívumot (a tetők, álmennyezetek, padlások világa) vizuálisan is kihasználja, mint a pszichés elszigeteltség metaforáját.

A Kirsten Dunst által alakított karakter, Leigh, a történet érzelmi központja. Kettejük kapcsolata a hit, a megbocsátás és az újrakezdés kérdéseit feszegeti. A film finoman mutatja be, hogy a szeretet sem mindig elég a valóság visszafogadásához, ha a múlt bűnei még élnek bennünk.

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

A „roof” (tető) nemcsak a betörések eszköze, hanem a film metaforája is: a védelem és az elszigeteltség határvonala, az a hely, ahonnan mindent látni lehet, de ahol senki sem lát téged – a biztonság illúziója, ami valójában fogság.

Végezetül ott a mozi végső kérdése, mely nem az, hogy „elkapják-e” a Roofmant, hanem az, hogy a bűn elől elbújhatsz, de önmagad elől nem.

Szerencsére a készítők nem felejtették el az ilyen filmek esetében nélkülözhetetlen valódi képsorok beszúrását sem a stáblista során. Így több igazi szereplőt is megszólaltattak, akik visszaemlékeztek, milyen volt a valódi Manchester. Egymás mellé állították a filmes képeket az eredetiekkel, így stílusos befejezéssel zárva a filmet.

forrás: Paramount Pictures / Prorom Magyarország

Összességében a Roofman egy valós eseményeket feldolgozó, a vígjáték elemeit is magában hordozó filmdráma lett. Tatum és Dunst kettőse jól működik a filmvásznon, ahogyan elénk tárja egy amerikai exkatona bűnözővé válásának állomásait. Filmes dramaturgiai szempontból hatásosan, de kiszámíthatóan felépített sztorit kapunk, mely csak nagyvonalakban egyezik az eredeti történettel. Pedig ami a valóságban történt, hasonlóan izgalmas és érdekes dolgokat hordozott magában. Abból a szempontból nem dicsőítő, hogy alapvetően egy bűnöző életmódot választó embert tesz főhőssé, de mint tudjuk, az élet írja a legjobb forgatókönyveket. Elgondolkodtató, helyenként szórakoztató és kikapcsolódásra pont elég, amit ez a film nyújtani tud.

Még több kritikát olvashatsz Dörgő Dániel tollából a Dan-Cinema oldalán!