Tényleg ütős lett a magyar háborús mozi? Sárkányok Kabul felett - kritika

A férfi főszerepet játszó Jászberényi Gábor nagyszerű színész, aki tehetségét már számos produkcióban bizonyította — elég csak Az unoka, A martfűi rém vagy a Most vagy soha! filmekre gondolni. Többnyire negatív karaktereket formál meg, ám ebben a filmben „átáll” a jó oldalra. Legutóbb a S.E.R.E.G. című sorozatban láthattuk, amely szintén katonai témájú, így már rutinosabban mozog ebben a közegben. A női főszereplőt Mészáros Blanka alakítja, akit legutóbb a Semmelweis című filmben láthattunk. Itt egy orvosnőt formál meg, aki Afganisztánban próbál segíteni a bajbajutottakon. Rajtuk kívül még feltűnik — a teljesség igénye nélkül — Dietz Gusztáv, Ertl Zsombor, Trokán Nóra, Stohl András és Borovics Tamás is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Már maga a cím is izgalmasan hangzik és sokat sejtet. A háború sújtotta Afganisztánban, azon belül Kabulban, érthető okokból nincsenek játékboltok. A gyerekek viszont mindenhol gyerekek, és szeretnek játszani. A papírsárkány eregetése és elkészítése olcsó és könnyű, így főként ezzel szórakoztatják magukat a helyiek. Másrészt a sárkány a szabadság jelképe is: ahogyan a repülő sárkányok, úgy ők is szabadságra vágynak — a Kabulból való „elrepülés” vágyával. A cím tehát egyszerre hordoz metaforikus jelentést és valós tényeket ebből a világból.

forrás: Fórum Hungary

A Sárkányok Kabul felett című filmet Dyga Zsombor rendezte, akit legtöbben az Aranyélet direktoraként ismertek meg. A forgatókönyvet Horváth Áron írta, aki a Magyar passió és az 1242 – A Nyugat kapujában szerzője is.

A film egyik érdekessége, hogy bár közel 5–6 milliárd forintból készült, mindezt kizárólag Magyarországon vették fel. A jeleneteket hazai kőbányákban és egyéb külső helyszíneken forgatták, a közel-keleti díszleteket pedig főként számítógépes utómunkával varázsolták a vászonra.

A történet eredetileg egy 2021-es afganisztáni mentőakciót, a Sámán Pajzs nevű katonai műveletet dolgozza fel, és némi fikcióval egészül ki, így válik egy izgalmas, 98 perces mozifilmmé. A Sámán Pajzs művelet a magyar katonák által végrehajtott evakuáció volt Afganisztánból, amikor a tálibok gyors előretörése és a NATO kivonulása miatt civilek kerültek veszélybe. A kiemelt mentettek között 180 gyermek is volt.

forrás: Fórum Hungary

A film ezt veszi alapul, és belecsempész egy romantikusnak szánt, de a klasszikus szerelmi kliséktől mentes kapcsolatot a katona és a doktornő között. Az események középpontjában Kerekes Bálint hadnagy (Jászberényi Gábor) áll, akinek útját keresztezi a sors egy kint szolgáló doktornővel, Takács Eszterrel (Mészáros Blanka). A háborús helyzet és az azzal járó kihívások közel hozzák őket egymáshoz, miközben mindkettőjükre komoly feladatok várnak. A hadnagynak egy lista alapján kell kimenekítenie több tucat embert a káoszba süllyedt repülőtérről, Eszternek pedig segítenie kell egy beteg kislányon. A szálak összefutnak, és végül nem marad más lehetőségük, mint idő előtt elmenekülni ebből a földi pokolból.

A közel másfél órás film feszített tempót diktál, szinte egy percre sem áll le. Bár a valóság nem mindig ilyen pörgős, ez jót tesz a film dramaturgiájának. A feszültséget tovább fokozza a folyamatos aláfestőzene, amely nemcsak dinamikát ad a jeleneteknek, de erősíti azt a szorongó érzést is, amit a történet önmagában hordoz.

forrás: Fórum Hungary

Az eredeti kabuli eseményekről készült amerikai dokumentumfilm is segítette a készítőket abban, hogy rekonstruálják az ott uralkodó légkört. A gyerekek menekítése a tömegből, a parancsok esetenkénti, empatikus felülbírálása adja meg a film lelkét, bemutatva, hogy ilyen feszült helyzetekben is meg tudnak maradni embernek a katonák.

Szinte minden kiemelt karakternek megvan a maga nagy pillanata a filmben — így Székely Zsuzsának (Trokán Nóra) és a Herceg Péter alezredest alakító Borovics Tamásnak is.

Hogy ne váljon túl száraz, háborús mozivá a történet, a készítők belecsempészték a már említett romantikus szálat. Bár érződik a két főszereplő közötti kémia, ügyeltek rá, hogy ez ne csapjon át „szerelmes akciófilmbe”, és ne terelje el a figyelmet a központi témáról, illetve ne kövesse a szokásos amerikai mintát.

forrás: Fórum Hungary

Mivel főként magyar haditechnika szerepel a filmben, a kabuli állapotokat filmes eszközökkel próbálták megteremteni — ez hol jobban, hol kevésbé sikerült.

A film cselekménye erős hősiességi narratívát követ: a katonák szolgálata nem csupán parancs, hanem személyes elköteleződés, és olyan vállalás, amely emberek életéről szól. Az alkotók nem csak látványos akciójelenetekben gondolkodtak, hanem abban is, hogy bemutassák: mekkora érzelmi és erkölcsi teher jár a parancsok végrehajtásával. A katonák gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol a gyors és a megfontolt döntések között kell egyensúlyozniuk — sokszor emberéletek múlnak azon, melyik mellett döntenek, és ezek a helyzetek messze állnak a fekete-fehér megoldásoktól.

forrás: Fórum Hungary

A Sárkányok Kabul felett egy ritka vállalás a magyar filmgyártásban, amely hitelesen ötvözi a valós események feszültségét a fikció drámaiságával. Erős színészi alakítások, pörgős ritmus és jól felépített atmoszféra segíti, hogy a néző végig átélje a káoszba süllyedt Kabul kiszolgáltatottságát. A film nem csupán háborús akcióként működik, hanem érzelmi súlyú emberi történetként is, amely a katonák döntéseinek morális terhét helyezi előtérbe. Bár nem minden elem működik egyformán jól, összességében egy ambiciózus és tiszteletre méltó próbálkozás született. A végeredmény egy olyan mozifilm, amely egyszerre tiszteleg a helytálló katonák előtt és bemutatja, milyen emberi sorsok rejtőznek a háborús hírek mögött.

Még több kritikát olvashatsz Dörgő Dániel tollából a Dan-Cinema oldalán!