Te hogyan reagálsz a stresszre? Ezt árulja el rólad!

A stressz mindannyiunk életében jelen van. Különbség leginkább abban adódhat, hogy milyen mértékben, illetve hogy miként kezeljük azt. A tudomány ma alapvetően négyféle stresszreakciót ismer el, ezt angolul 4F-ként emlegetjük a Fight, Flight, Freeze és Fawn szavak után, magyarul a Harc, a Menekülés, a Megfagyás és a Megbékélés felel meg ezeknek.

Ezek ösztönös válaszok, a szimpatikus idegrendszer választja ki őket olyankor, amikor éppen nem vagy csak kevésbé vagyunk képesek logikus, észszerű gondolkodásra. Noha eredendően mindenkinek van egy jellemző stresszkezelési reakciója, de a viselkedésmódok között agyunk váltogathat is az adott szituáció közben. Fontos, hogy ezeket nem tudatosan választjuk ki, de tudatossággal és terápiával azokat is elsajátíthatjuk, amelyek kevésbé jellemzőek ránk.

Viszont hogy éppen melyik stresszválasz jelenik meg, azt befolyásolják korábbi tapasztalataink, a körülmények, a környezet és több más tényező is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Harc

Ez megnyilvánulhat düh, ingerlékenység, vagy a helyzet irányításának átvételére irányuló lépések formájában is többek között. Kiabálás, hangos veszekedés, sőt fizikai agresszió is kerekedhet belőle. Viszont ha valakinél ez a reakció jelentkezik, még nem jelenti azt automatikusan, hogy erőszakos emberrel van dolgunk. Sokkal inkább a múltban, tapasztalataiból azt tanulta meg, hogy az önvédelemhez cselekvésre van szüksége, az irányítás megragadásával teremthet rendet. Szakemberek szerint erre a stresszválaszra például az erős igazságérzettel, esetleg vezetői képességekkel is rendelkező emberek hajlamosak.

Menekülés

Itt értelemszerűen arról van szó, hogy szeretnénk kibújni az adott helyzetből, amit tehetünk passzivitással, figyelemeltereléssel, a téma elkerülésével. Jó példa rá, amikor lemondunk programokat, megszakítjuk a kommunikációt emberekkel, vagy amikor konfliktushelyzet kerekedik, hirtelen más dolgunk lesz. Fizikailag azt érezzük, nem tudunk egy helyben maradni, mennünk kell, mozgásban kell maradnunk. Mintha csak zsákmányállatok lennénk. Belsőleg és külsőleg is el akarunk határolódni a szituációtól. Azokra lehet jellemző, akik gyakran túlvállalják, túlterhelik magukat, szorgalmasak és felelősségteljesek. Akik úgy érzik, a konfliktusok előrejelzése és elkerülése a békesség fenntartásának legjobb módja.

Megfagyás

Amikor ez a válasz kerül elő, akkor bezárkózunk, érzéketlenné válunk, határozatlanság, döntésképtelenség uralkodik el rajtunk. Úgy érezzük, megbénultunk, nem tudunk megszólalni vagy tisztán gondolkodni. Akik így viselkednek, sokszor a megrekedtség, gyenge motiváció érzetét kelthetik. Ez a reakció eredeztethető például onnan, hogy korábban olyan fenyegetésekkel néztünk szembe, amelyekkel nem tudtuk felvenni a harcot, és el sem menekülhettünk. Például ha gyerekként a felnőttek jelentettek számunkra fenyegetést. Vagy azoknál, akik sokszor érezték már úgy, reakcióik csak rontottak egy-egy helyzeten.

Megbékélés

Ez a stresszreakció túlzott alkalmazkodást, mások kedvében járást, saját szükségleteink háttérbe szorítását is magával hozhatja, mert ilyenkor mindent alárendelünk a béke fenntartásának, megteremtésének. Kimondottan jellemző az empatikus, másokra odafigyelő emberekre. Bocsánatot kérünk olyasmiért, amiben igazából nem is érezzük hibásnak magunkat, egyetértést színlelünk valamivel, amit amúgy ellenzünk, felelősséget érzünk mások érzelmei miatt. Akik így reagálnak, azok a múltban többnyire megtanulták, hogy a harmónia fenntartása megóvja őket az elutasítástól, érzelmi megpróbáltatásoktól. Nehezen dolgozzák fel, ha valaki megharagszik rájuk, nem ért egyet velük.

(forrás: HuffPost)