Tehénfing-vakcinával a globális felmelegedés ellen?

Abban szinte teljes a tudományos egyetértés, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának elsődleges felelőse az emberi tevékenység. Legtöbbször hajlamosak vagyunk a szén-dioxidra gondolni, hiszen az eleve ott van, amikor semmi mást nem teszünk, csupán kilégzünk, de autóink kipufogójából is kijön, meg amúgy is ez adja a 2023-as adatok szerint az összkibocsátás 76 százalékát. Azonban a nyomában ott a metán, ami ha mennyiségét tekintve jócskán le is marad a 16 százalékos részesedésével, ám sokkalta (28-szor) nagyobb mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. Márpedig a metán első számú forrása az állattenyésztés, azon belül is a kérődzők tenyésztése.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A metán a szarvasmarhák és egyebek mellett juhok táplálkozása során keletkezik, mivel bélrendszerükben nem megy maradéktalanul a rostok megemésztése. Tegyük hozzá gyorsan, ma már vannak olyan tanulmányok, amelyek alátámasztják, hogy az állattartó gazdaságok nemcsak metánkibocsátók, hanem -elnyelők is, ráadásul ez a gáz viszonylag gyorsan le is bomlik. Akárhogy is, a problémával azért sokan foglalkoznak, vannak például alternatív takarmányok, amelyek visszafogottabb gázképződést eredményeznek, a dánok pedig 2030-tól megadóztatják a gazdákat a kibocsátásuk függvényében.

A speciális takarmányok vagy akár csak adalékok viszont nem jelentenek tökéletes megoldást, hiszen egyrészt nem mindenki számára hozzáférhetők, másrészt pedig a tartási feltételekkel sem biztos, hogy összeegyeztethetők. Gondolunk itt a szabad tartás megnehezítésére, holott éppen az ilyen marhák húsa számít keresettebbnek és értékesebbnek a piacon.

Van viszont egy másik elképzelés: egy külön erre a célra kifejlesztett vakcina. A brit Pirbright Institute jár élen a fejlesztésben, egy hároméves kutatás folyik az intézetben, amelynek ideális esetben a végeredménye egy olyan oltóanyag lehet, ami visszaszorítja a metántermelődést az állatok szervezetében. Az ezzel foglalkozó tudósok szerint az infrastruktúra nagyjából adott, hiszen a gazdálkodók jellemzően már most is adnak be vakcinákat állataiknak. Az ideális forgatókönyv szerint ezt a szert csak egyszer, valamikor az egyed életének korai szakaszában kellene beadni, aztán folyamatosan fejtené ki hatását, a remények szerint legalább 30 százalékkal csökkentve a keletkező metán mennyiségét.

Az elgondolás nem új, szakemberek már úgy egy évtizede foglalkoznak a kérdéssel, de egyelőre nem túl sok sikerrel. Kész termék ugyan még nincs, de tudományos irodalom már alátámasztja, hogy működhet és működni is fog. A hatékony működéshez a vakcina beindítana egyfajta antitesttermelést, ezek az antitestek pedig a bendőben kapcsolódnának a metántermelő baktériumokhoz, meggátolva, hogy azok ténylegesen metánt termeljenek. Ez leírva sokkal egyszerűbbnek tűnik, a megvalósítása azonban nehézkes és nagy kihívást jelent.

További fontos kérdés az, hogy az állatok egészségére milyen hatással lenne az oltóanyag. Jelen ismeretek szerint semmiféle kárt nem okozna, de ezt nem elég mondani, bizonyítani is kell. Valamint az sem kizárt, hogy a takarmány hasznosulását csorbítaná, azaz a gazdáknak nagyobb mennyiséget kellene biztosítani a vakcinázott állatok számára, ami nyilván megdobná a költségeket.

Természetesen még maga a kifejlesztés is sok időt és erőforrást vesz igénybe, és ha sikerrel járnak, onnantól számítva sem két nap lesz az átfutása annak, hogy a megoldás széles körben elterjedjen. Anyagi támogatásból jó eséllyel nem szenved majd hiányt a projekt, hiszen sok szereplő részt vesz benne, és a világ egyik leggazdagabb embere, az Amazon-alapító Jeff Bezos is beszállt 9,4 millió dollárral a Bezos Earth Fundon keresztül.

(forrás: CNN)