Így nézhetett ki az igazi Mikulás a tudomány szerint

December hatodika Magyarországon már igen régóta Mikulás napja: a jóságos, piros ruhás, nagy szakállú ajándékosztó a 19. század végén jelent meg, előtte igencsak más Miklós-napi szokások voltak a köztudatban, lánccsörgető fiatalokkal. Persze ma sem teljesen egységes, hogy ki hogyan valósítja meg ezt a napot: főleg kisgyermekes családokhoz, valamint óvodákba és iskolákba is személyesen látogat el a Télapó, sokan viszont csak fényesre pucolt csizmájukat teszik az ablakba, és reggelre abban találják a piros csomagot. Angolszász területen a karácsonyi ajándékot hozza Santa Claus, szóval nagyon szerteágazók a hagyományok.

Ami a Mikulás igaz, vagy legalábbis annak leginkább elfogadott történetét illeti, Szent Miklós püspökre vezethető vissza minden. Születése és halála kapcsán is több évszámot szokás emlegetni, vélhetően 245 és 286 között, feltehetőleg 270 körül született Patarában, ami a mai Törökország területén fekszik. Myra püspöke volt, a katolikus és a görögkatolikus egyház szentje, a nehéz sorban élők védőszentje. Számos legenda szól segítő tetteiről, amelyek aztán a modern Mikulás-ünnep alapját adták.

Természetesen külsejéről is csupán feltételezések alapján születtek ábrázolások, most azonban az OrtogOnLineMag című folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelynek szerzői, Cicero Moraes és José Luís Lira tudományos alapokra helyezték a dolgot. Szent Miklós koponyája alapján rekonstruálták, hogyan is nézhetett ki valójában. Íme:

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Cicero Moraes / PEN News

A két tudós szerint a koponyából az derül ki, hogy Szent Miklós arca erőteljes, vonásai viszont gyengédek lehettek. Egy széles arcot kell elképzelni, ráadásul ez meglehetősen egybevág a Szent Miklós látogatása című 1823-as vers által körülírt képpel, mi több, még a mostani gyakori Mikulás-ábrázolásunk sem áll távol tőle, különösen, ha ősz szakállal egészítjük ki.