A mentális után itt a szex-szabadnap – de ki mernéd venni?

Szabadságainkat nem szeretjük elpazarolni, hiszen véges – sőt: igen szűkös – a számuk, ami az életkor és a megszülető gyermekek függvényében változik. A legtöbben inkább nyáron vagy az év végén vesznek ki egybefüggően akár egy-két hetet, a többit pedig egyesével elosztják, amikor éppen szükség van rájuk.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Pedig a kiégést megelőzve, a munkahelyi stresszt, a monotonitást feloldva érdemes olykor csak azért kivenni pár napot, hogy a lelki feltöltődésre koncentráljunk. Hogy akkor éppen ne máshol járjanak a gondolataink, csak magunkra figyeljünk, és azzal töltsük az időt, ami nekünk okoz örömöt. Sok országban külön erre a célra jár plusz szabadnap, úgynevezett mentális szabadság – és ahol ezt már vizsgálták, azt mutatják az eredmények, hogy utána javult is az illető munkahelyi teljesítménye.

Na, de a legújabb divat az ennél is távolabbra mutat: vannak helyek, ahol kvázi szex-szabadnapot is kínálnak a dolgozóknak, hogy azon a napon kimondottan a szexuális egészségére, jólétére, testi kapcsolataira összpontosítsanak. Ez persze számos kérdést felvet, meg ugye eleve arra használjuk a szabadnapjainkat jó esetben, amire akarjuk, a munkáltató meg úgysem fogja tudni ellenőrizni, hogy a múlt héten szerdán a lelki feltöltődést vagy az intim együttlétet választottuk-e.

A ZipHealth mindenesetre 800 alkalmazott és 200 vezető bevonásával készített a témában egy kis kutatást, természetesen az Egyesült Államokra koncentrálva. A résztvevők átlagéletkora 38 év volt, és nemek szerinti megoszlásukat tekintve egy picivel többen voltak a férfiak, mint a nők. Ötből három munkavállaló mondta azt, hogy igenis támogatja a szex-szabadnap intézményét, legyen szó akár fizetett, akár fizetetlen távollétről. A megkérdezettek fele állította, hogy egy-egy kimondottan lepedőakrobatikára fordított nap után a produktivitása is javul melóban.

Érdekes persze a munkáltatók oldala is. Mindössze 15 százalékuk mondta azt, hogy bevezetne ilyen célú szabadságokat. Ám közben nagy kérdés, ki mernék-e ezeket venni az emberek: kevesebb mint ötből egy dolgozó érezné komfortosnak a beszélgetést felettesével, ha ilyen jellegű eltávot kellene kérnie. Kábé húsz százalék viszont akár még munkahelyet is váltana, hogy elérhetővé váljon számára a lehetőség. A legnagyobb érdeklődést a technológia, az egészségügy és a pénzügyek területén tevékenykedők mutatták.

Izgalmas részlet, hogy a szex-szabadnapok hiánya egyáltalán nem jelenti azt, hogy munkaidőben ne szorítanának időt sokan az aktusokra. A kérdőívet kitöltők 14 százaléka beismerte, hogy szexelt már munkaidőben. Közülük 10 százalék irodai dolgozó, 12 százalékuk távmunkában dolgozik. 7 százalék munkaügyben folytatott hívás közben is akciózott már, 6 százalék pedig csak azért ütemezett be kamu-meetinget, hogy megteremtse ennek feltételeit.

A tanulmány szerzői úgy vélik, a szex-szabadnap túlmutat az egyén elégedettségén. Ugyanis a többség esetében a hatékonyságot, termelékenységet tekintve javulás figyelhető meg ezek után a szünetek után, úgyhogy szervezeti szinten is jelentős a potenciális előnye ennek a „juttatási formának.”