Mosolygó szfinxszobrot találtak Egyiptomban

A gízai nagy szfinx a piramisok mellett alighanem Egyiptom legszélesebb körben ismert látványossága, egyben a Föld egyik legnagyobb szobra. Mintegy 73 méter hosszú és 20 méter magas, és mészkőből készült – csakúgy mint az a sokkal kisebb szfinxszobor, amelyre most bukkantak régészek a Nílus-völgyében fekvő Kena városa közelében. Az újonnan felfedezett viszont feltehetőleg sokkal későbbi alkotás, a Bizánci Birodalom idejéből származhat – ezt egy sztélé, azaz kőtábla támasztja alá.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A leletről Mamdouh Eldamaty egyiptológus, korábbi régiségügyi miniszter számolt be, hozzátéve, hogy a szfinxet királyi vonásokkal látták el, ilyen a lágy mosoly és az ókori egyiptomi fáraók által viselt fejdísz. A szakember valószínűnek tartja, hogy Claudius császárról mintázták, aki Kr. u. 41. és 54. között uralkodott Rómában – elődje Caligula, utódja Nero volt. Azonban további vizsgálatokra van szükség, hogy biztosabbat mondhassanak az alkotóról és a mű történetéről.

Az ásatások a denderai templom keleti részén folynak, ahol szfinx mellett egy szintén mészkőbe vájt szentélyre is leltek, víz tárolására alkalmas medencével és létrával. Ezen a területen ez az első egyiptomi kutatás, a feltárások jelenleg is zajlanak, és a közeljövőben is folytatódnak. Eldamaty elmondása szerint azt remélik a leletektől, hogy segítenek jobban elmélyülni Egyiptom római és hellenisztikus kori történelmében.

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!