Szűcs Krisztián: Nem lesz olyan, hogy B oldal

A kilencvenes évektől napjainkig különböző formációkban, izgalmas dalokban megteremtett zenei világot nehéz másfél órában bemutatni. Lesz bőven mit felidézni: a HS7-, Szűcsinger-, Budapest Bár-, Rájátszás- és egyéb slágereket, valamint az elmaradhatatlan Hol van az a Krézi srácot. Huszonöt év „együttélés” után milyen a viszonyod ezzel a dallal?

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Szerintem írtam a Krézi óta jobb, izgalmasabb, fontosabb, ihletettebb vagy akár slágeresebb dalt is, mégis ez valahogy örök „védjegyem”, még ha nem is mindig örülök neki, hogy így van. De azért nem átallom azt merni hinni, hogy a Krézi srác olyan dal, ami mindig aktuális volt és lesz, a témájának az örök és mindenkire vonatkozó jellege miatt. Talán ezért is játsszák még 25 év után, ma is a rádiók. Ráadásul 2000-ben talán valahogy beletalált a rendszerváltás előtt/alatt felnőtté váló nemzedék illúzióvesztésébe azokkal a bizakodó, nagyot álmodó elvárásokkal kapcsolatban, amelyeket a rendszerváltással szemben tápláltunk. Univerzálisabban értelmezve szerintem a gyermeki, idealista énünk elvesztéséről szól a Krézi srác, bár ez, amikor megírtam, természetesen egy pillanatra sem fogalmazódott meg bennem, mert az alkotás szerencsére nem a gondolkodásról, hanem a spontán teremtésről szól, még ha gondolatokat fogalmaz is meg.

A szülinapi koncerten kik csatlakoznak hozzád? Többször elmondtad, hogy ez az este az ünneplés mellett a jövőről is szól, de mi lesz az út folytatása? Ez már a „B oldal”?

Két vendégünk lesz. Takács „Jappán” Zoltán, ősi harcostársam a HS7-ből és Janklovics Péter, akivel olyan meglepetésprodukcióval készülünk, hogy nadrág nem marad szárazon. Idén még szeretnék felvenni és kiadni a fantasztikus zenekarommal egy komplett, „rendes” albumot, továbbá éppen írok egy novellás, illetve „sznobellás” kötetet, ami sok szálon kapcsolódik a zenéhez, a zenekari léthez, a múlthoz és a jelenhez, meg úgy általában a létezésünket körbevevő abszurditáshoz. A „B oldal” szerintem majd akkor jön, ha már nem jut eszembe semmi, elmúlik a teremtés kényszere. Csak az a baj, hogy ilyen nem lesz.