Fekete-fehértől a 8K-ig – így fejlődtek a televíziók

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy százával válogathatunk a tévécsatornák között, amelyeket nagy felbontásban, tűéles részletek és kifogástalan képminőség mellett élvezhetünk. Drámai filmekben a legapróbb rezdülést, legkisebb könnycseppet, az izgalmas sportközvetítésekben pedig a milliméteres különbségeket is tökéletesen láthatjuk. De korántsem volt ez mindig így – nem is olyan régen még méretes dobozokon tekergettük a hangolópöcköket, hogy minél kevésbé legyen mákos a kép.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Historica Graphica Collection/Heritage Images/Getty Images

Persze a katódsugárcsőtől a kvantumpontos technológiáig nagyon sok időnek kellett eltelnie, számos zseniális mérnök dolgozott a fejlesztéseken, viszont az utóbbi években rohamosan felgyorsult a fejlődés üteme, a televíziók egyre laposabbak, a képernyők egyre nagyobbak, a készülékek egyre okosabbak. Cikkünkben a tévék történetét tekintjük át, hogy a végén rávilágítsunk, mire is képesek a mai technológiák.

A kezdetek – magyar hozzájárulással

Az optomechanikus képátvitelt, vagyis erősen leegyszerűsítve a kép elektromos jellé, majd a jel újra képpé alakítását a német Paul Nipkownak köszönhetjük, aki 1884-ben rakta le ezzel a televíziózás alapjait. A következő nagy ugrást pedig a Karl Ferdinand Braun által 1897-ben megalkotott katódsugárcső jelentette. Ám mint megannyi más találmány és technológiai vívmány esetében, úgy a televíziók kezdeti lépéseinél is jelen voltak a magyarok: Mihály Dénes 1919-ben mutatta be a Telehort, amely állókép továbbítására volt alkalmas. Tihanyi Kálmán pedig 1924-ben találta fel a teljesen elektronikus televízió rendszerét.

forrás: Wikimedia Commons

Mihály Dénes Telehor vevőkészüléke

Egymással párhuzamosan sok országban zajlottak a kísérletezések, többféle rendszerben is gondolkodtak a műfaj úttörői. 1935-ben aztán végre megindult Berlinben a rendszeres tévéadás, egy évre rá a brit BBC kísérleti adás keretein belül közvetített a nyári olimpiáról, ami hatalmas mérföldkőnek, televíziótörténeti eseménynek számított. Az 1939-es New York-i világkiállításon pedig az NBC jelentkezett zárt láncú adással. A fejlődés ütemét ugyan megtörte a második világháború, de megállítani nem tudta, csak lassította a folyamatot.

Színes televízió? Öregebb, mint gondolnád!

A fentiek tükrében szinte hihetetlen, de az orosz származású amerikai tudós, Vladimir Zworykin már 1925-ben bejelentette a színes televízió szabadalmát, majd 1929-ben a Bell laboratórium mutatott be ilyen készüléket. Csakhogy színes adás ekkor még aligha létezett. Erre egészen 1951-ig kellett várni, amikor is az amerikai CBS sugározhatta a világ első színes kereskedelmi adását, a Premiere című varietét. Igaz, ezt csak igen kevesen élvezhették, hiszen aki nem rendelkezett színes tévével, csak fekete-fehérrel, annál erre az időre elsötétült a képernyő. Érdemes megjegyezni, hogy ebben is fontos szerepe volt egy magyarnak, nevezetesen annak a Peter Carl Goldmarknak, aki Budapesten született Goldmark Péter Károly néven.

forrás: Bettmann / Getty Images

Érdeklődők nézik a CBS-féle színes televíziós rendszer bemutatóját

És hogy mennyire követte Magyarország ezt a gyors előretörést? Hazánkban 1955-ben készült el az első, sorozatgyártásra szánt televízió-prototípus, az Orion AT–501, de a rendszeres adás csak az 1957. május 1-i felvonulás közvetítésével indult el. Természetesen fekete-fehérben, hiszen színesre az 1967-ben megkezdett kísérletek után csak 1969-ben váltottak.

Nagyobb tudás, karcsúbb testben

Az évtizedek során persze ahogyan alakultak a műsorformátumok, úgy folyamatosan változtak, fejlődtek a készülékek is. Szebb, színeiben telítettebb képet adtak, egyre nagyobb képernyőket kínáltak a gyártók, és nem elhanyagolható kényelmi kiegészítőként megjelentek a távirányítók is. Mégis, a következő igazán nagy áttörést talán a lapos televíziók hozták meg. Hiszen a régi, nagy, dobozszerű berendezések helyett sokkal könnyebben mozgatható, akár a falra is felszerelhető termékek jelentek meg, ráadásul ez nemhogy nem ment a képminőség rovására, még jobb színvonallal, nagyobb tudással kecsegtettek.

forrás: Ethan Miller/Getty Images

A 2006-os Las Vegas-i CES elektronikai kiállításon mutatta be a Samsung a világ akkori legnagyobb LCD-tévéjét: 82 hüvelykes volt az átmérője, azaz 208 centiméter

Egyébként a plazmatelevízió ötlete egyáltalán nem volt újdonság: 1936-ban a már említett Tihanyi Kálmán is dolgozott ilyesmin, de a szabadalmi leírásnál tovább nem jutott. Az első működő LCD-kijelzőt a hatvanas években George H. Heilmeier alkotta meg, ám kereskedelmi forgalomba csak jóval később, az 1998-as naganói téli olimpia idején kerültek a lapostévék.

Hasonlóan hosszú időre volt szükség a HD-adások, illetve -televíziók térnyeréséhez is. Hiszen a BBC már 1936-ban sugárzott nagy felbontású analóg adást, de ez nem a mai fogalmaink szerint, hanem csak a korábbiakhoz képest számított nagy felbontásúnak. Az első ténylegesen HD-sugárzásra a kilencvenes évek végéig kellett várni, az Egyesült Államokban ekkor tették a szélesebb közönség számára is elérhetővé a látványos újítást, és az 1280x720-as szabványt is mindössze az ezredfordulón fektették le. Idehaza 2008-tól nézhetünk egyre több csatornát HD-minőségben. Mára már a legtöbb készülék ennél is feljebb lépett, hiszen Full HD felbontásra is képes, sőt a 2010-es évektől kezdve egyre elterjedtebbé vált a 4K. A 2012-es CES elektronikai kiállításon még prototípusként jelent meg az első 8K-képes televízió, de ma már ez a szabvány is egyre inkább teret hódít.

Van még hová fejlődni?

Naná, hogy van! A képernyőméretek és a felbontás növekedése, a képminőség javulása a jelek szerint nem ismer határokat. A világ vezető márkái pedig folyamatosan keresik az újabb és újabb lehetőségeket, hogy lenyűgözzék a tévénézőket, akik időközben már nem is kifejezetten a lineáris adásokat, hanem az on-demand tartalmakat falják a szuper részletes és tűéles televíziókon. A Samsung például az elsők között ismerte fel a kvantumpont-technológiában rejlő potenciált, és kezdte meg 2001-ben az ezzel kapcsolatos kutatásokat-fejlesztéseket.

forrás: Samsung

Akkoriban még igencsak gyerekcipőben járt ez a megoldás, hatalmas kihívást jelentett volna a tömeggyártás. Ám a dél-koreai techóriásnak 2014-ben sikerült létrehoznia egy olyan kadmiummentes nanokristályos anyagot, ami úttörőnek bizonyult, egy év múlva pedig már le is leplezték első kadmium nélküli kvantumpont-technológiával készült SUHD modelljüket. További finomítások eredményeként 2017-ben már QLED-termékcsaláddal rukkoltak elő, amely páratlan színkifejezéssel állított fel új mércét.

forrás: Samsung

De miért is nagy dolog ez az új technológia? Azért, mert a kvantumpontok fizikai jellemzőjüknél fogva még nagyobb színpontosságot és fényerőt biztosítanak, vagyis a felhasználó nagyon is észlelheti a különbséget! Ugyanis a képernyő hűen visszaadja az emberi szem által érzékelt árnyalatokat, és nagyszerű láthatóságot garantál szinte bármely betekintési szögből. Közben képes minimalizálni a kék fénynek való kitettséget, ezáltal kényelmesebbé – és nem utolsósorban a szemünk számára kevésbé fárasztóvá – téve a kikapcsolódást.

forrás: Samsung

Ezen az úton a legújabb lépést a Samsung Neo QLED modelljei jelentik, amelyek a hagyományos LED-eket még több mini LED-del helyettesítve érnek el elképesztő részletességet, élénk színeket és kiemelkedő fényerőt, mindezt akár 8K-s felbontás mellett. Persze jól tudjuk, hogy a szórakoztató elektronikában az ütős hardver mellé korszerű szoftver is kell, ennek jegyében pedig adta magát, hogy napjaink egyik legforróbb techslágerét, a mesterséges intelligenciát is belefűzzék a termékekbe. Így a Neo QLED készülékekben elérhető az AI Felskálázás és optimalizálás, ami az eredetileg kisebb felbontású műsorokat és tartalmakat is a tévé tudásához igazítja. A Vision AI pedig azt forradalmasítja, ahogyan a felhasználó interakcióba lép a televízióval: sokkal inkább személyre szabott élményt, intelligens funkciókat kínál, valamint az okosotthon-ökoszisztémába is beilleszthető vele a készülék.