Rossz szülő lehetett a titanoszaurusz

A titanoszauruszok elnevezés a sauropoda dinoszauruszok egyik igen sokszínű csoportját takarja. A valaha a Földön élt legnehezebb élőlényekről van szó, ezek a növényevők akár 100, más források szerint 200 tonnások is lehettek. Még napjainkban is bőven lehet róluk újdonságot mondani, 2021-ben Argentínában fedeztek fel új titanoszaurusz-fajt, tavaly pedig Franciaországban, a Castelbouc barlangban bukkantak 166-168 millió éves lábnyomokra, amelyek újabb ismeretlen fajhoz tartozhatnak.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Karelj / Wikimedia Commons

Epachtosaurus csontváza a Cseh Nemzeti Múzeumban

Most egy megkövesedett dinoszaurusz-keltető vizsgálatának eredményeit publikálták a tudósok. Már maga a közép-indiai lelőhely – ahol először az 1990-es években találtak fosszíliákat – is igen szokatlan, ugyanis az utóbbi néhány év ásatásai során nem egy-két fészek került elő, hanem 92, amelyekben összesen 256 tojás volt, fészkenként 1-20 darab. Ezek 15-17 centiméter átmérőjűek, és több titanoszaurusz-fajtól származhatnak. Szintén érdekes, hogy az egyes fészkek igen közel voltak egymáshoz, ez pedig árulkodik az őslények utódokhoz való kapcsolatáról.

Mivel ugyanis hatalmas méretű állatokról van szó, az egymáshoz közel elhelyezkedő fészkek igencsak megnehezítették volna a tojások és a frissen kikelt dinoszauruszok megközelítését. Könnyen rájuk léphettek volna a szülők, ami a 100 tonna körüli tömegből kiindulva természetesen végzetes lett volna. Ebből éppen ezért arra következtetnek a kutatók, hogy a titanoszauruszoknak nem is igazán állt szándékukban visszatérni utódaikhoz. Tojásrakás után egyszerűen magára hagyták a fészket, az utódoknak pedig magukról kellett gondoskodni.

forrás: Hirsha Diman et al. / Wikimedia Commons

Itt két tojás körvonalai láthatóak, az egyik majdnem 14, a másik több mint 16 centiméteres átmérőjű volt

Bár ez a magatartás nagyban különbözik a madarakétól és a krokodilokétól, hiszen azok védelmezik a fészket, és táplálják az utódokat, a tudósok ennek ellenére több hasonlóságot is megfigyeltek. A fészkek sűrűségéből ítélve például a titanoszauruszok ugyanúgy kolóniákban raktak tojásokat, mint számos ma ismert madárfaj. Továbbá egyetlen esetben látható volt az úgynevezett ovum in ovo, azaz tojás a tojásban jelenség: az egyik tojás belsejében egy másik kifejlett tojás volt.

Ez a madaraknál gyakran előfordul, akkor keletkezik, amikor a már elkészült tojás visszanyomódik az állat szaporítószervébe, egy éppen kialakulóban lévő újabb tojásba. A képződő héj aztán ezt is körbezárja. Ilyesmit dinoszauruszoknál korábban még soha nem láttak. A madaraknál azért lehetséges, mert sorban, egyesével, kis szünetekkel rakják le tojásaikat, míg a mai hüllők egyszerre, sorozatban. Nem kizárt tehát, hogy az őslények szaporodása jobban hasonlított a madarakéra, mint azt eddig gondoltuk. Mindeközben viszont a mai krokodilok szokásaival vág egybe, hogy a titanoszauruszok homokgödrökbe rakták tojásaikat, gyakran víz közelében voltak a költőhelyek.

forrás: Hirsha Diman et al. / Wikimedia Commons

A tojásokat többek közt röntgenmikroszkópos vizsgálatnak is alávetették

Noha ezek a kutatási eredmények azt mutatják, a titanoszauruszok nem voltak igazán gondos szülők, ugyanezt nem lehet általánosságban elmondani minden dinoszauruszról. Az 1920-as években például Mongóliában találtak rá egy kifejlett őslény maradványaira egy tojásokkal teli fészek mellett. Először azt gondolták a paleontológusok, hogy ki akarta fosztani, el is nevezték oviraptornak, azaz tojásrablónak. A faj leírását elkészítő Henry Farfield Osborn már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a név félrevezető lehet. Végül viszont csak 1990-ben bizonyosodott be, hogy igaza volt: valójában nem fészekrabló volt a húszas években megtalált dinoszaurusz, hanem éppen saját tojásait akarta kikölteni.