Túl a Balatonon – hol nyaralunk, ha nem lépjük át a határt?

A balatoni vendéglátás napjainkban kettős képet mutat, mert bár a tavasz egészen erős volt a megszokotthoz képest, a vendéglátóegységek többsége korántsem lehet elégedett a jelen helyzettel. Az okok unásig ismertek, ahogy a Horvátországgal és az elmúlt időszakban olyan északibb régiókkal való szembeállítás is, mint Lengyelország. Jelentősen csökkent az a több évtizedes magyar reflex, ami nyáron a Balaton felé irányította a családokat, amikor már a vonaton és a szoci autókban pattant a fasírozottas szendvics, a partra érve pedig a hűtőtáskából előkerült minden földi jó, amit kiegészített a büfékben árult olajos lángos és a vékonyra klopfolt rántott hús. A strandbelépők ára nem verdeste az egeket, sőt, a szabadstrandok nem is indokolták, hogy fizessünk a minimalista placcokért. Napjainkban a jól felszerelt, valóban minden igényt kielégítő strandok belépőinek ára, a jobb minőségű sztenderd lángos, a fagyi és úgy összességében a nyaralás minden velejárója olyan összeget emészt fel, amit látva valóban sokan elgondolkodnak, érdemes-e még központi elemként kezelni a Balatont.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Bármennyire is szeretnék sokan okolni emiatt a balatoni vendéglátósokat, meg kell érteni, hogy ők sem önszántukból emelték az árakat, és nem mindenki akar egy nyár alatt meggazdagodni. A munkaerőhiány egyre súlyosabb problémát okoz, ugyanakkor a szakképzett szakácsok, felszolgálók és kisegítők bérigénye - jogosan - is emelkedik évről évre. Ugyanez az emelkedés szinte mindenre igaz, kezdve a bérleti díjtól az alapanyagárakon keresztül az üzemeltetési költségekig, amihez képest a legtöbb partszakaszon elmarad a vendégek száma. A strandbüfék mellett akadnak olyan prémium helyek, amik pont exkluzivitásukkal értek el stabil vendégkört, azonban a tömegek mégiscsak afelé tendálnak, hogy inkább választják a horvát tengerpartot hosszabb utazásért cserébe, mint a magyar tengert. És valljuk be, őket sem lehet hibáztatni a döntésért, ugyanakkor nem feltétlenül kell átlépni az országhatárt ahhoz hogy világossá váljon, egyre több hely szakít ki komoly szeletet a nyári turizmus tortájából Magyarországon.

forrás: Wikipedia / Tambo

Tisza-tó

Azon túl, hogy meg lehet oldani a low-budget balatoni nyaralást, és számos kisebb tó kínál hasonló élményt egy vagy több fokkal nyugodtabb környezetben, ott vannak azok a hegyvidéki lokációk is, amik teljesen más módon tudnak pihentető, tartalmas nyaralást nyújtani. A Fertő-tó helyzete csalóka, mivel a magyar oldalon évek óta nem lehet strandolni és hajózni, a fürdőzéshez a tó osztrák, burgenlandi oldalát választják egyre többen a magyarok. Viszont a Tisza-tó turizmusa köszönhetően az olyan beruházásoknak, mint a kikötők és a kempingek fejlesztése lassú, de stabil növekedést mutat. A nyári főszezonban a térség a leglátogatottabb lokációk közé tartozik, és érdekes módon a változatosság kedvéért egyre több Balaton környéki lakos választja nyári célpontnak a tavat, elsősorban pont a magyar tengerrel szembeni természetközelibb, kevésbé nyüzsgő hangulat miatt.

forrás: Wikipedia / Zerind

Vadása-tó

Főszezonban nem panaszkodnak a büfések a magas színvonalat hozó esztergomi Palatinusra, az ország egyik legtisztább vízű, kedvező árú tavára, a fesztivál miatt óriási bevételt termelő Bánki-tó is köszöni szépen, jól van. Az Őrségi Nemzeti Park területén található Hársas-tó egyre népszerűbb, köszönhetően vadregényes környezetének, ugyanakkor az Őrség gyöngyszemeként emlegetett Vadása-tó kiváló strandjával és horgászati lehetőségével tartja kezében az ütőkártyát. De ha már Őrség, meg kell jegyezni a régióról, hogy az utóbbi időben hatalmas népszerűségre tett szert hazai körökben. Elcsépelt szóhasználattal élve az egyre gyorsuló világ tökéletes ellensúlyozását látják benne a magyarok, ennek az állításnak tökéletesen megfelel, a turizmus pedig ehhez is igazodik.

A nagy szállodák helyett a kis falvak vendégházai a feltöltődés központjává váltak, a térség erdei, házias, tökmagos ételekre alapuló gasztronómiája felüdülés a lángosok után, a túrázás adta lehetőségeket viszont lehetetlen szavakban érzékletesen leírni, az Őrséget látni és megélni kell. Azt biztosan állíthatjuk, hogy ez a tipikus „visszavágyunk” helyszín, főleg az urbánusabb réteg nyaralóinak, és ezt pontosan tudják a vendéglátóegységek is.

forrás: Wikipedia / Korbély Barnabás

Cseszneki vár

A Bakony turisztikai helyzete a Balatonhoz hasonlóan kettős arcot mutat, de egészen más szempontok alapján. Az aktív infrastruktúrát érintő fejlesztések erősítik az olyan ágazatokat, mint a gyalogos-, lovas- és kerékpáros turizmus, de nyáron főként a hagyományos gasztro- vagy wellnessélmények tartják stabilan magukat. A vendéglátóegységek a munkaerőhiány és a látogatószám ingadozása miatt megsínylik a főszezont, itt a tavaszi és őszi periódus az erősebb, viszont a Cuha-völgy, Bakonybél, Csesznek, és Zirc környéke továbbra is kitartó népszerűségnek örvendenek.

forrás: Wikipedia / Thaler

Zsoldos-féle kerített parasztház az Őrségben

A Balaton, és összességében a tóparti nyaralások alternatívájaként a magyarok körében szintén említésre méltó Pécs, Villány és a Mecsek környéke. Ennek a triumvirátusnak a tagjai tökéletesen kiegészítik egymást, a pezsgő egyetemváros mediterrán hangulatát egyre többen fedezik fel maguknak nyáron, Villány gasztro- és borturizmusa minden évben emelkedő számokat produkál, a Mecsek pedig tele van olyan útvonalakkal, ami egyaránt kedvez a családosoknak és a komolyabb túrákat igénylő kalandoroknak is.

forrás: Wikipedia / Cserlajos

Villány

Összességében kijelenthető, hogy ha nem is veszik el a felsorolt régiók teljesen a fókuszt a Balatonról, egyre többen választják őket a magyarok közül, talán azért is, mert a magyar tenger egy olyan bejáratott úti cél, ami mindenki számára ismerős, ám jelenleg több olyan desztináció is akad az országban, ami dinamikus fejlődésének köszönhetően csábító alternatívaként funkcionál.