Túl meleg lett az Antarktisz az ott dolgozó elektromos járműnek

Már második teljes évét kezdi a Déli-sarkon a Venturi Antarctica nevű elektromos jármű, amelyet azért állítottak szolgálatba, hogy ezzel is minimalizálják a környezetterhelést. A Princess Elisabeth Kutatóállomáson veszik hasznát, 2021-es használatba vételekor ez lett a kontinens első zéró kibocsátású járműve, a bázis pedig az első nullemissziós állomása. Töltését nap- és szélenergiával oldják meg. Csakhogy most módosításokra volt szükség, hogy tovább lehessen üzemeltetni a gépet.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Venturi

Ha már a klímaváltozást kutatják, legalább csinálják emissziómentesen - gondolhatták, amikor megrendelték az elektromos járművet

A Venturi monacói kutatás-fejlesztési központjának mérnökei ugyanis úgy dolgozták ki az Antarcticát, hogy a mínusz ötven Celsius-fokos sarki telek se akadályozzák a működésben. Viszont a kutatók a munkavégzés során azt tapasztalták, hogy a nyaranta mért mínusz tíz Celsius-fok körüli hőmérsékletet már megszenvedi, így ehhez a viszonylagos hőséghez komolyabb hűtésre van szükség.

forrás: Venturi

Átalakították a hűtést, új légbeömlőket nyitottak

A Venturi a biztonságosabb nyári üzem érdekében három módosítást tervezett. Először is lecserélték a lánctalpat hajtó lánckerekeket, mivel a melegebb időszakban szivacsosabbá, puhábbá váló hó könnyebben megül ezekben, majd belefagyva zavaró rezgéseket kelt. Másrészt az elektromos hajtás szellőzését is finomították, szükség esetén a beáramló levegő segítségével jobban lehet hűteni a rendszert. Végül pedig az utasteret is jobban szellőztethetővé alakították, arra az esetre, ha a hajtás túl nagy hőt termelne, vagy a nap miatt melegedne át a fülke – azt nyilván nem könnyű elképzelni, hogy az utasok a bőven fagypont alatti zimankóban éppen a melegre panaszkodnának.

forrás: Venturi

Ez mára módosított lánckerék

Azt is megfigyelték továbbá, hogy a hó állaga érzékelhetően hatással van a hatótávra. Ezzel viszont egyelőre nem foglalkoztak komolyabban, de feljegyezték a problémát, és azt mondják, a következő frissítéskor olyan kisebb átalakításokat is elvégeznek, amelyeknek köszönhetően kevésbé lesz kiszolgáltatva a körülményeknek az Antarctica. Amúgy durván 40 kilométeres hatótávra képes, ehhez igazodva főleg kisebb távok leküzdésére használják a sarkkutatók. Az állomást Belgium építette, 2009-ben kezdte meg a működését, azóta pedig rengeteg tanulmányt készítettek az ott dolgozók, egyebek mellett a klímaváltozás hatásairól, a jégtáblákról és a tengeri élővilágról.